HTML

Holdvilág

"Én csak egy rajzolt heroin dealer vagyok, eseménytelenül telnek a napok. [...] Mert kinek kell a por, ha csak grafit?"

11911103_1175488345811208_568807980_n_3.jpg

plecsni2.png

Címkék

2010 (1) 2013 (1) 2014 (1) 2015 (3) 2016 (3) 2017 (3) 2018 (3) 2019 (3) 2020 (3) 2021 (3) 2022 (3) 2023 (3) 2024 (1) A (10) abortusz (2) agyvérzés (2) ajándék (2) akvárium (1) Alice Sebold (1) alkohol (5) alkotmány (1) állomás (1) álom (3) álomvizsga (1) aluljáró (1) alvás (2) amerika (21) angol (6) anime (1) Antwerpen (1) Anyahajó (2) anyáknapja (1) anyám (15) anyaság (11) apáknapja (1) apám (9) aranyköpés (2) Aranykoporsó (1) Arany János (1) Aszja (5) Ausztrál Tom (1) Az arany ember (1) A Gyűrűk Ura (1) A holtak vonulása (1) A kis herceg (1) A Metamor Szent Könyve (1) A temető könyve (1) B (5) baba (3) Baby Jane (1) bakancslista (5) Balaton (4) Bándy Kata (1) banya (1) barátok (22) barátság (4) Bársonytalpon oson a halál (1) bátorság (4) Bátor Tábor (3) bejegyzés (2) beszólás (3) betegség (6) bevallani (1) bicikli (4) bizalom (1) blog (27) bók (11) bölcsesség (1) boldogság (1) BP (1) Brandon Hackett (1) Bridget Jones (1) Brüsszel (1) búcsú (2) Budapest (1) bűntudat (2) burok (1) busz (1) cenzúra (2) Cicu (2) család (20) D (7) Darren Shan (1) Debrecen (1) Dee (2) Dénes (2) deviantart (1) diploma (1) diplomaosztó (1) doki (1) döntés (2) Dream Theater (1) drog (1) E (4) ébredés (1) edzés (1) egérkaland (5) egyetem (4) Egyetem (8) élet (39) elfogadás (2) elköltözni (2) elvágyódás (1) emberek (1) emlék (4) én (242) energia (2) epilepszia (1) esküvő (9) eső (1) évértékelés (15) évforduló (2) ex (1) facebook (4) fagyi (1) fájdalom (4) falak (5) Feldmár András (3) felejtés (3) félelem (12) felnőni (2) féltékenység (6) film (5) Finnugor vámpír (1) FK (1) floorball (2) foci (1) fogadalom (4) fogorvos (1) főzés (3) franciák (1) freemail (1) futás (1) Game of Thrones (2) gesztenye (1) gimi (2) Gonoszmáté (12) gugli (1) Gy (4) gyász (3) gyerehaza (1) gyerek (3) gyógyszer (4) gyógyulás (4) Gyöngéd barbárok (1) G barátnőm (3) G barátom (7) halál (6) harmónia (1) házasság (3) házitündér (2) hiány (4) hiany (4) hibázni (1) hit (1) (1) Hodor (1) honvéd (1) hős (1) Hrabal (1) html szerkesztés (1) húsztíz (1) idő (7) időjárás (1) injekció (3) intimitás (1) írás (2) irodalom (4) Iron Maiden (4) ITkitty (4) IWD2015 (1) iwiw (2) JA (5) Japán (1) játék (4) játszma (1) javaképzés (1) Jóbarátok (1) jóga (2) jövő (1) káin (1) kaland (2) kapcsolat (4) karácsony (4) Kató (1) kávé (3) keblek (1) kép (4) képzelt város (1) kérdés (2) kérvény (1) kétségek (3) kezdet (2) Kicsi (2) kirándulás (1) kisfiam (4) kislányok (1) kis fizikus (1) költészet napja (2) költözés (16) Komfortos mennyország (1) komment (1) komoly (1) kompromisszum (1) koncert (4) kont (1) kontroll (2) konyha (2) könyv (17) kórház (3) kövér (1) közélet (9) kreativitás (3) KT (1) kudarc (1) külföld (3) kurva (1) kütyü (1) L (4) lakás (4) levél (8) leves (1) lovaglás (1) love (75) M (5) macska (6) magány (8) mágia (3) Magritte (1) Magyarország (1) magyar szak (1) mama (5) Manóc (6) Mary and Max (1) megbocsátani (4) megfizetni (1) meggyógyultam parti (4) meglepetés (1) menekülés (1) mese (4) Mka (5) mosoly (3) motivált (1) múlt (2) mun (1) München (2) munka (32) Murakami Haruki (1) Muse (5) múzsa (1) nagyanyám (2) napló (1) napok (1) Neil Gaiman (1) Németország (1) Nene (1) neurológia (2) nevelés (2) NIN (2) NK (1) nőnap (1) Norvég erdő (1) Nyanyett (4) nyár (10) nyaralás (1) nyelvész (3) nyelvvizsga (3) nyest (1) O (1) Ofélia (2) október (2) oktoberfest (1) olvasás (17) önbizalom (3) önéletrajz (1) önkéntes (4) on review (1) optimizmus (1) öröm (9) ősz (1) őszinteség (2) oszt tali (1) otthon (8) ovi (1) P (51) panasz (1) pánik (2) papa (7) Papikám (1) pasik (1) Passau (1) Peru (3) phd (4) pinablog (1) placcs (1) plus size (1) politika (4) polo (1) probléma (1) Proust-kérdőív (1) Quimby (2) rádió (2) randi (3) Raven (1) Red Leaf (1) remény (1) részeg (1) rocksuli (1) róka (2) röplabda (1) rúdtánc (2) ruha (3) sabbath (1) sajtó (2) sci-fi (1) Sehi (4) semmi (1) ShareHerSuccess (1) siker (1) sims (2) SirM (22) Sofi Oksanen (1) sóhaj (1) spanyol (2) Spéter (1) sport (7) star trek (1) Strasbourg (1) stressz (2) sushi (2) süti (1) szabadság (1) szakdoga (1) szakítás (3) szakkoli (1) szalagavató (1) szállóige (1) száz (2) Szécsi Noémi (1) szegény peti (1) szerelem (10) Szerelempatak (1) szeretet (10) szervezés (1) szexi (1) színezés (1) szociolingvisztika (1) szökőkút (2) szomorúság (4) szomszédok (3) szőnyeg (1) szórakozás (1) szorongás (7) szülinap (4) szupervagy (1) T (20) tábor (8) tánc (4) tanítás (1) tanulás (6) társasjáték (1) tavasz (4) tdk (1) te (48) tea (1) temető (1) Tepi (17) terápia (4) tervek (16) testvér (3) tettetés (1) Thomas S Kuhn (1) Tisza cipő (1) Tm (3) tömeg (1) törlés (1) trombofília (6) trombózis (10) tudomány (1) túlzás (1) turi (1) újítás (1) újjászületés (1) USA (1) utazás (3) utolso (1) várakozás (5) vendég (1) vers (14) veszekedés (1) Viktor Pelevin (1) virágének (2) vizsga (2) vizsgaidőszak (1) VZ (1) West Balkán (1) wug (1) Xeno (1) zen (2) zene (54) Zőccség (1) Zs (3)

Ez az egész anyaság számomra sok szinten nehéz. Már eleve az, ahogy belecsöppentem ebbe a szerepbe - vagyis hogy valaki más gyermekének kellet, hogy az anyja legyek, de úgy, hogy közben azért mégse válhatok az anyjává. Egyaránt nehezített pálya volt ez L-nak is és nekem is. Az egész kapcsolatunk hullámhegyek és hullámvölgyek sokasága.

Ebben nyitott egy teljesen új fejezetet az elköltözésünk. Eltelt fél év, és most érkeztem el (azt hiszem) az első nyugvóponthoz ezzel az egész szituációval kapcsolatban. Ugyanis azzal, hogy eljöttünk, én megszűntem még olyan formában is az anyja lenni, ahogy eddig lehettem. És ezt egyáltalán nem volt könnyű sem megélni, sem elfogadni. Most jutottam el lélekben arra a pontra, hogy talán le tudom tenni azt a fajta aggódást és tenni akarást, ami az elmúlt több mint hét évben minden egyes napomat kitöltötte. Ez nem azt jelenti, hogy már nem szeretem őt, vagy hogy nem törődök vele. Inkább azt, hogy igyekszem ezt a törődést és szeretetet úgy transzformálni, hogy beleférjen a jelenlegi kereteinkbe. Mert már nincs napi kapcsolat, nincs esténként meghitt együtt beszélgetés, nincs folyamatos kontroll, ami segít kiszűrni a füllentéseket és az egyéb buktatókat. Nincs ráhatásom arra, hogy hogyan tanul, mennyit tanul, mivel tölti az idejét, kikkel kerül kapcsolatba. Az elmúlt félévben ezt a totális kontrollvesztést baromi nehéz volt megélni. Főleg úgy, hogy L. dolgai nem mindig alakultak jól.

Most viszont beérett a távolság és az idő. Igyekszem egy másfajta szerepet felvenni. Egy távolról is támogató hátteret. Többet úgysem tehetek. És azzal, hogy ezt elfogadom, a saját felelősségem is csökken és ez adhat némi megnyugvást.

Ha elvonatkoztatunk most L.-tól, akkor is azt látom, hogy most jutottam el először arra a pontra, hogy úgy érezzem, már nem húz minden erővel a múltam. A hátrahagyott emberek és lehetőségek. Már nincs visszaút, csak maximum egy másfajta út van. Vihet ez még Magyarországra, de abba az életbe amiből eljöttünk, abba már biztosan nem.

És ennek az egésznek én az elmúlt hónapokban csak a fájdalmát voltam képes megélni. Most először éreztem azt, hogy ez nem csak veszteség, hanem egy új fejezet is egyben. Lehetőségek. Utak, amikre rá lehet lépni. Ajtók, amiket ki lehet nyitni. Egy olyan másfajta élet, ami felszabadít az összehasonlítások alól. Ezt más nem csinálja. Itt és most nekem kell helytállnom, választanom, lépnem.

Nem állítom, hogy most hirtelen rózsaszín vattacukor felhő lett minden és hogy úgy érezném magam, mint 18 évesen, hogy még bármi lehet belőlem. Az életem fele jóformán eltelt. Már egy csomó minden nem lesz belőlem. De attól még megannyi élmény várhat rám. Csak nyitva kell tartanom a szemem.

Legalább mostmár nem a hátam mögé pislogok.

Címkék: költözés külföld anyaság L

Szólj hozzá!

2023 egy kihívásokkal teli, eseménydús, nehéz év volt. Tavaly decemberben már körvonalazódott, hogy mi vár ránk, de egyrészt nem mertem mélységében belegondolni, másrészt elképzelni sem tudtuk, hogy valójában mi lesz.

Január végén aztán SirM elment Münchenbe, én pedig egyedül maradtam a két gyerekkel. A logisztika nagy fegyelmet igényelt mindenkitől, de a gyerekek jelesre vizsgáztak. Pedig szegény Manócnak nem egyszer volt olyan napja, hogy reggel hétkor már a bölcsiben volt és csak négy után tudtam értemenni. Természetesen mindkettőjüket megviselte, hogy nincs jelen az apjuk. Viszont a nehéz helyzetben is nagyon ügyesek voltak és jól lehetett velük együttműködni.

SirM-nek nagyon tetszett Bayern és az új munkahelye, úgyhogy március végére már egyre jobban látszott, hogy ebből bizony relokáció lesz. Húsvétkor aztán meglátogattuk, ami nem egészen úgy sikerült, mint szerettük volna: L. beteg volt és az időjárás is elég cudar volt velünk. Ezek után elég nyilvánvalóvá vált, hogy L. nem akar majd velünk költözni, de azért adtunk egy esélyt neki és olyan lakást béreltünk, amiben neki is jut egy szoba, ha meggondolja magát.

Én amennyire csak lehetett, jegeltem magamban az aggódást, hogy milyen lesz elmenni. Inkább mindig csak az éppen soronkövetkező dologra összpontosítottam, illetve igyekeztem annyi időt a barátaimmal és a családommal tölteni, amennyit csak lehet. A nyár nagyrésze emellett pakolással telt. Jóformán egyedül rámoltam össze minden cuccunkat, ami eszméletlen nagy meló volt. Ha a végén D. és Emi nem segítenek be, akkor tuti nem készülök el mire a költöztetők odaérnek. 

Maga a költözés egész gördülékenyen ment, mivel találtam egy nagyon rendes magyar fickót, aki még Cicut és engem is kihozott a cuccunkon felül. L-t is elhoztuk még a nyár utolsó két hetére, hogy legalább lássa, hogy hova mentünk. Azt hiszem, amúgy még tetszett is neki a város, de azért nem annyira, hogy itt akarjon élni.

A rengeteg adminisztratív teendő aztán nagyon elvitte az egész szeptembert és még az október egy részét is. November óta meg intenzív nyelvtanulás van. Manóc is igyekszik az óvodában, ősz végére már kis barátai is lettek, habár a nyelv még mindig nehezen megy neki. Pedig magyarul gyönyörű összetett mondatokban beszél gazdag szókinccsel. Látszik is rajta, hogy frusztrálja, hogy ugyanez németül nem sikerül.

Egyébként az év végére egész helyrerázódtunk. Már van bejáratott rutinunk, szeretett helyeink, még néhány barátkezdemény is, akikkel kapcsolódni tudunk. Az advent is jól sikerült, még úgy is, hogy fokozottan éreztem a L. hiányát közben. Viszont mostmár Manóc is tudta értékelni a cetlis adventi kalendáriumot, sőt rajzoltam is neki minden zsebbe egy-egy adventi figurát, amit minden reggel hatalmas örömmel vett magához. Azóta is kérdezgeti, hogy ma lesz-e cetli, és nehezen érti meg, hogy advent csak 24 napig van minden évben. :)

Ha a 2023-ra tervezett dolgokat vesszük sorra, akkor ez az idei mérleg:

1. Online tanultam németül Edittől nyárig, ami nagyon jó volt, mert megalapozott egy csomó mindent. Aztán novemberben pedig végre be tudtam iratkozni nyelvsuliba, amit nagyon szeretek. Eva szuper tanár, és még egy kis szociális kapcsolódásra is szert tudtam tenni Özge személyében. :)

2. A lovaglást megtartottuk az utolsó otthon töltött percig. SIrM nélkül is rendületlenül mentem a gyerekekkel, pedig összelogisztikázni, hogy kocsi is legyen, a gyerekülést is lecipeljem és a két gyereket se nagyon hagyjam magára, azért nem volt kis feladat. Itt kint egyelőre nem fér bele a büdzsébe a lovaglás, de ha már nekem is lesz munkám és a mindenféle bevételeink is rendeződnek, akkor nagyon szeretném, ha eljárnánk.

3. Nagyon szerettem volna valami különleges nyaralást, de ez végülis ebben a formában nem valósult meg. Ha viszont azt nézzük, hogy családilag eljutottunk Münchenbe, ahol soha előtte nem járt még egyikünk sem, akkor meg mégis.

4. Nos, ha úgy vesszük, ez is megvalósult. Végre vannak normális, jó minőségű képek négyünkről, ahol a ruházatunk, a frizuránk és a jókedvünk is kifogástalan. Soha rosszabbat! :)

-----------------------------------------------------------

És akkor lássuk, hogy milyen tervekkel lehetne nekimenni a 2024-es esztendőnek.

1. Diéta, de most komolyan. Legalább egy hónapig csinálni szeretném az IF-et. Nem feltétlenül azért, mert olyan rémesen el lennék hízva, de azért némi önfegyelem nem árt. Emellé pedig megcsinálom végre a szétnyílt hasizom tornát, hátha lesz valami szemmel látható eredménye.

2. Nagyon szeretném, ha újra el tudnánk járni lovagolni.

3. Mindenképpen találnom kell munkát. És nagyon jó lenne valami olyat, ahol jól is érzem magam.

4. Ki kell adnunk a pesti lakást, lehetőleg valami normális bérlőnek. Van ezzel kapcsolatban egy elég erős félsz bennem, főleg hogy Noocyval olyan jó dolgunk van.

5. SirM bedobta pár napja, hogy tavasszal elutazhatnánk külföldre hármasban. Ennek annyira tudnék örülni, de azért nagyon nem akarom beleélni magam.

6. Szeretnék évvégére eljutni egy erős felsőfok közeli német szintre, hogy asszertívan tudjam képviselni Manóc érdekeit, mert úgy látom, hogy erre nagy szükségünk lesz.

7. Olyan jó lenne legalább egy jó barátot találni itt kint is. (És nem az otthoniak helyett, mert ők változatlanul nagyon hiányoznak, hanem melléjük, mert amúgy elég magányos vagyok.)

 

És ennyi. A többit az időre bízom. Aztán egy év múlva ugyanitt majd számot vetek újra. Addig is boldog új évet mindenkinek!

Címkék: tervek évértékelés 2023 2024

Szólj hozzá!

1. L. Ritók Nóra: Kettészakadt világ
Ezzel a könyvvel indítani az évet elég kemény volt. Igazán teljes képet ad a mélyszegénységben élők helyzetéről, amit minden magyar embernek jó lenne meglátnia. Főképp a döntéshozóknak. Miközben olvastam, folyamatosan azt éreztem, hogy reménytelenül nehéz helyzetben vagyunk és ez tovább lökdösött a külföldre költözés útján.

2. Berg Judit: Maszat karácsonya
Aranyos kis könyv a karácsonyról, ami a magyar hagyományok szerint íródott és ráadásul van annyira sejtelmes, hogy nem tematizálja azt sem, ki hozza az ajándékokat a fa alá.

3. Wéber Anikó: Az osztály vesztese
Én már másodszor olvastam ezt a könyvet, most esti meseként L-nak. Még mindig tetszett, ahogy bemutatja, milyen sokféleképpen lehet megélni ugyanazt az egy napot, illetve hogy milyen sokféle nehézség, sors tud megbújni egyetlen osztályteremben is.

4. Karin Tidbeck: Amatka
Ahh, micsoda agyament könyv! És mégis mennyire tetszett. Még Moskát Anita ajánlotta egyszer az instán, így amikor megláttam a könyvtárban, nem haboztam hazavinni. Kis hiányérzetet hagyott bennem, hiszen közel sem magyarázott meg mindent, de kétségtelenül nagyon ötletes a világépítése.

5. Dániel András: Egy kupac kufli
A kufliszerelem beütött Mukinál is és azóta is tombol töretlenül. Pedig még Scherer Péter előadásában nem is hallotta. Mondjuk az biztos, hogy ez az abszolút kedvenc részünk - a varázsgombák miatt. :D

6. Robert Galbraith: A Koromfekete szív
Rowling saját élményeiből merítve írta le, milyen érzés a zaklatás és a média manipulációja. Elég fordulatos a krimi szál, de engem már rég jobban érdekel Strike és Robin kapcsolata.

7. Julia Donaldson: A legcsinosabb óriás
Cuki kis verses mese, amit énekelve olvasok Manócnak.

8. Dániel András: Jó éjszakát, kuflik!
Ez volt az első kufli sztori, amit anno még L. mesélt nekünk. Ő az oviban ismerte meg a könyvet, szóval ez volt a kapudrogunk.

9. Mérő Vera: Lúg
Ezt a könyvet is a könyvtárból sikerült kihoznom, de valószínűleg jó lenne belőle egy saját példány. Ez is tipikusan egy olyan könyv, amit mindenkinek a kezébe adnék, hadd lássák, mit jelent a bántalmazás, hogy működik az igazságszolgáltatás ma Magyarországon, és mit jelent az igényes publicisztika és dokumentumregény-írás.

10. Enid Blyton: Noddy legújabb kalandjai Játékvárosban – Bújócska Robival
Hogy én ezt a könyvet mennyire utálom!

11. Arany László: A kiskakas gyémánt félkrajcárja
Gyönyörűen illusztrált könyvtári példány volt, öröm volt több este is felolvasni.

12. J.D. Barker: Szíve helyén sötétség
Adtam egy utolsó esélyt Barkernek és nem bántam meg. Ez a könyv zseniális volt! Igazi, tökéletesen adagolt, finoman misztikus thriller. Minden sorát faltam. Imádnám, ha írna még ilyet.

13. Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt
Te jó ég, milyen jó kis könyv volt ez! Izgalmas családregény. Még a hibáival együtt is nagyon szerethető.

14. Berg Judit: Sári a Vadasparkban
Szokásos cukiság Agócs Írisz csodaszép rajzaival.

15. Eduardo Trujillo: Keresd meg a vonatokon és állomásokon!
Manócnak tetszik ez a könyv, pedig számos bénaság van benne. De legalább én is tanultam néhány új dolgot a vonatokról.

16. Eduardo Trujillo: Keresd meg a futballpályán!
Egy másik kissé igénytelen kiadású gyerekkönyv. Pedig az ötlet jó, és igényesebb fordítással, lektorálással ez egy jó könyv is lehetett volna.

17. Frida Kahlo: Napló
Megvallom őszintén, nem egészen erre számítottam. Frida Kahlo sokkal kevésbé volt grafomán, mint mondjuk én. De még így is érdekes adalékokat tudhatunk meg erről a fantasztikus nőről. Mondjuk ez nem egy könnyű tengerparti olvasmány, az biztos.

18. Victoria Parker: Képes családi Biblia
Végre a végére értünk ennek a hosszú történetfolyamnak, amit még tavaly kezdtünk el L-nak olvasni. Bár én már számos történetet ismertem, de jó volt a más ismerteket újra feleleveníteni, és persze sok történettel meg még most találkoztam először, ezeket meg jó volt megismerni. A Biblia az általános műveltség része, ez vitathatatlan.

19. Neil Gaiman: Szerencsére a tej
Már régóta a polcon állt, de végre sorra került. L-nak olvastam el egyetlen szuszra, annyira imádta. Először csak a felét toltam le, de mikor kijöttem a Manóc elaltatásából, akkor kisettenkedett, hogy nem fejezném-e be a könyvet. Vicces volt, igazi Gaiman féle agymenés, amit az illusztráció profi módon megtámogatott, és aminek a fordítóját is dicséret illeti, mert a számos szóvicc és egyéb poén gazdagon fordul elő a könyvben.

20. Harcos Bálint: Szofi nagy képeskönyve
A könyvhéten vadásztam le Mukinak, és jó érzékkel választottam ki, mert nagyon megszerette. Alapvetően cuki kis történetek vannak benne a dacos Szofiról, de annyira bájos a szöveg és az illusztráció is, hogy még azt is megbocsátom, hogy Szofi büntetlenül rendetlenkedhet.

21. Dan Simmons: Hyperion
Kérdeztem G. barátomat, hogy mennyire keményvonalas sci-fi, bírnám-e. Azt mondta, hogy ha az egész zsánerben soha egy sort se írtak volna ezen kívül, akkor se lenne hiányérzete. Ez kellő garancia volt számomra, hogy szeretni fogom. És igen, nem egyszerűen szerettem, imádtam. Persze a Terror óta tudhatom, hogy Simmons zseniálisan ír: okosan, olvasmányosan, izgalmasan. A világépítés, az események logikája, a feszültségteremtés, a karakterek - hibátlanok. Annyira szerettem, hogy jó esélye van felkerülni az újraolvasós listámra is.

22. David Almond: Szárnyak titka
Kiscsaj koromban olvastam ezt a könyvet, aztán most felolvastam L-nak is. Neki kevésbé tetszett, mint anno nekem. Félt is tőle picit. Én is megláttam már a gyengeségeit a könyvnek, bár gyerekkönyvként szerintem még most is nagyon színvonalas. Csak hát én felnőttem közben...

23. Dan Simmons: Hyperion bukása
Amit elmondtam a Hyperionról, az erre a kötetre is maradéktalanul áll. A két könyv együtt egy egész. Szép, díszdobozos kiadásban.

24. Pam Jenoff: Nő kék csillaggal
Pam Jenofftól már olvastam korábban, ami nagyon tetszett nekem. Ez a regénye is a második világháborúba vezet vissza, de valahogy egy kicsit kevésbé hiteles. A főszereplők motivációt én nem tudtam minden esetben magamévá tenni. Ennek ellenére egy izgalmas, jó könyvet olvashattam el így.

25. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Ezt a könyvet is általános iskolásként olvastam utoljára, na mondjuk akkor elég alaposan. Sok mindenre emlékeztem a történetekből a mai napig. Móra stílusa nekem kicsit szentimentális, romantizáló. Az én szegénység-tapasztalásom ettől sokkal pragmatikusabb és sötétebb. Jó azért néha ilyen kedves, mesés szegénységről is olvasni, nem csak a szomorú valóságról.

26. Jack Ketchum: A szomszéd lány
Attyavilág, hogy ez micsoda brutális horror volt! Bekerült nálam a top horror könyvek közé, az biztos. Ketchum minden motivációt hitelesen és precízen bont ki, és tökéletesen mutatja meg, hogy az embernél nincs nagyobb szörnyeteg.

27. Louis Sachar: Bradley, az osztály réme
Szintén gyerekkori olvasmányélményem ez a könyv, de már gyerekként is többször olvastam. Most is jó volt, semmit nem vontak le az értékéből az eltelt évek. Az embernek még mindig erősen kedve van tanítani, ha elolvassa ezt a könyvet.

28. Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok
Manócnak olvastuk így az ovikezdéshez, a kezdeti nehézségek könnyebb leküzdéséhez. Még ma is aranyos könyv, annak ellenére, hogy bizonyos jelenetei rosszul öregedtek, egy mai óvodásnak már nem mondanak semmit (pl. a fűtő bácsi). A családi szótárunkba mindenesetre nagyon szépen beépült, hogy "Juj, azt már megmondom!".

29. Dániel András: A kuflik és a mohamanyi
Nem hiszem, hogy a kuflikon van még mit ragozni. Kísért minket ez a könyv számos metrózáson.

30. Dániel András: Kuflik a hóban
Manócnak valamiért ez az egyik kedvenc kuflis kötete. Néha úgy érzem, hogy százszor is elolvastam.

31. J. M. Miro: Hétköznapi szörnyetegek
Furcsa könyv volt, semmiképp sem olyan, amilyenre a fülszöveg és az ajánlója alapján számítottam. Sokáig nem is tudtam eldönteni, hogy szeressem-e vagy sem, mert valahogy egyik szereplője sem tudott igazán közel férkőzni a szívemhez. Azért a következő rész érdekel.

32-38.  J. K. Rowling: Harry Potter sorozat
A nehéz életszakaszokban fontos támaszom ez a hét könyv. Nem volt kérdés, hogy a költözéshez is elő kell vennem.

39. Giulietta Fiore: Sompolygó Samu és a léggömb
Már L. is nagyon szerette Sompolygó Samut, és Manóc is megkedvelte a ravasz bársonyrókát, de a legnagyobb rajongója még mindig SirM.

40. Dániel András: A kuflik és a nagy eső
Az animációs kufli epizódok közül nekem ez a kedvencem a sikító pillangó miatt, és bár papíron ez nincs, de még így is cuki rész.

41. Kiss Judit Ágnes: Babaróka ajándéka
Anno egy gyerekkönyvesbolt eladója ajánlotta nekem, meg is kaptuk tavaly karácsonyra, de csak az idén került sorra. Nekem egy picit csalódás volt, nem talált meg minden ponton, de Manóc élvezte és az ovikezdés nehézségeinek egy részét segítette ez a könyv, úgyhogy nem tudom azt mondani, hogy nem jó. De azért a sétáló tulipán egy kicsit sok nekem.

42. Dániel András: Szerintem mindenki legyen kufli!
Vannak ettől jobban sikerült kuflis könyvek, de mondjuk bármelyik Babarókát kenterbe veri még így is.

43. Kiss Judit Ágnes: Babaróka kertje
Erről a kötetről is azt tudom elmondani, mint az előzőről.

44. Szlavicsek Judit: Viharcsapda
Fodor Marcsi promózta be ezt a könyvet és az ajánlója alapján nagyon rákészültem. Kicsit túlzott elvárásaim lehettek, mert így egy kis csalódás volt a könyv. Pedig nem volt rossz, csak valahogy mégis kevés volt. Szépen tartotta a feszültséget, lassan bontakoztak ki a különböző motivációk, de valahogy még sem állt össze igazán ütőssé számomra. Talán nem volt elég hihető. Egy közepesen jó krimi volt.

45. Jack Ketchum: Holt idény
Látszik azért, hogy ez Ketchum első regénye, de az is látszik, hogy egy zseni első regénye is messze az átlag felett van. Igazi, vérben tocsogós testhorror, ami azért megadja még az olvasónak, hogy nyugodtan hátra tudjon dőlni (nem úgy, mint A szomszéd lány).

46. Dániel András: A világ első kuflizenekara
Ennek a felolvasásával mindig bajban vagyok egy kicsit, mert én sose tanultam igazán hangszeren játszani, pedig milyen jó lett volna.

47. Dániel András: Kuflik a láthatatlan réten
Én egészen szeretem ezt a részt. Dániel András hatalmas érdeme, hogy bár gyerekkönyvet ír, de nem átallja a felnőtt olvasók számára is élvezetes rajzokkal teletűzni, humoros kiszólásokkal fűszerezni, és ami még ezeknél is fontosabb, hogy a nyelvezete nincs lebutítva. Gazdag szókincse rengeteg szinonimával, választékos kifejezéssel ismerteti meg észrevétlenül is a gyerekeket, akik a sokadik újraolvasás végére szivacsként szívják magukba ezt a sok új kifejezést.

48. Alix E. Harrow: Tízezer ajtó
Érdekes, izgalmas, kedves fantasy történet, ahol a gonosz elnyeri méltó büntetését és a végén minden jóra fordul.

49. Celeste Ng: Amit sohase mondtam el
A kis tüzek után már nem tudott olyan ütős lenni, pedig ez is nagyon jó volt. De valahol ugyanazt a témát dolgozta fel és már nem tudott az újszerűségével levenni annyira a lábamról. Azért még így is megvennék és elolvasnék mindent, amit ez a nő írt, mert tőle még a nem 100%-os is kenterbe ver egy csomó könyvet.

50. Marc-Uwe Kling: Das Neinhorn
A csacsogóban ajánlotta egyszer valaki ezt a könyvet a dackorszak átvészeléséhez, és amikor úgy döntöttünk, hogy beszerzünk pár német nyelvű mesekönyvet, akkor nem volt kérdés, hogy ez lesz az egyik. És mennyire jó döntés volt! Tele van parádés szóviccekkel, amikért SirM és én is rajongunk. Azt pedig külön jó, hogy Manóc egy ilyen okos, vicces, ötletes könyvön keresztül ismerkedik a német nyelvvel és kultúrával. (Arról nem is beszélve, hogy már az egész család szuperül tudja mondani, hogy "Nein", "Doch", Was?" és "Na und?")

51. Eric Carle: Die kleine Raupe Nimmersatt
A jól ismert telhetetlen hernyócska németül is ugyanolyan cuki.

52. Richard Scarry: Tesz-vesz a világ
Gyerekként nagyon szerettem a Tesz-vesz várost. Felnőtt fejjel azért látom, hogy itt-ott nem tökéletes, de a nosztalgia és a rajzok még mindig be tudják rántani az embert.

53. Jacek Dukaj: Extensa
Dedikált példányom van. És ez egy roppant okos könyv. Csak én nem vagyok elég okos hozzá. Egy kicsit jobban kellene értenem a kvantum fizikához. De még így is nagyon tetszett. Feltétlen újraolvasom, ha végre kikupáltam magam részecskefizikából és kvantum mechanikából.

54. Dániel András: Kiránduló kuflik
Ez a 20. kuflis könyv, ami megjelent, és azt kell mondjam, töretlenül tetszik. A kirándulás helyett beránduló kuflik ötlete - LOL.

55. Matthew McConaughey: Attól még
Ezt a könyvet L. kapta karácsonyra a nagynénjétől, de amíg a család a bejglit majszolta, én gyorsan elolvastam. Igazán igényes illusztrációk és fontos, velős üzenetek alkotják a könyvet. Az üzenetek mindegyike arról szól, hogy attól még, hogy valami úgy tűnik mintha, az még nem biztos, hogy úgy igaz. Hogy a világ nem fekete és fehér, hogy a tetteinknek következményei vannak, de a sorsunkat igyekezhetünk kézben tartani. Még a végén megveszem magamnak is, annyira jó.

56. Varró Dániel: Csütörtök, a kisördög
Agócs Írisz és Varró Dani párosa garancia a jó szórakozásra. Hogy a könyv egyszerre lesz szép, kedves, vicces és ötletes. Nem ez Varró Dani legkiforrottabb könyve, de Varró Dani is egy olyan szerző, aki bármihez nyúl, az jó.

57. Laurell K. Hamilton: Izzás
Ajjj, hát hogy lehet így zárni egy könyvet?! A könyv felénél azt éreztem, hogy nem történik semmi, sok a duma, kevés az igazi tartalom, de aztán kiderült, hogy az egész könyv csak egy roppant részletes felvezetése a nagyszabású események megoldásának. Hát lekaparom a falat, mire kijön a következő rész.

58. Farkas Róbert: Első könyvem a téridőről
D. megvette az összes eszes róka mesét Manócnak, és valahogy pont ezt sikerült először elolvasni. Nekem nagyon tetszik, pedig a felét se sikerült megemésztenem. Látom, hogy Mukinak is nagyon feladja a leckét, és mindezek ellenére nem adja fel, kéri, hogy újra és újra olvassuk. Imádom, hogy ilyen kitartóan tud lelkesedni!

-----------------------------------------------------------------

Hogy mi volt 2023 legjobb könyve? Ez megint egy nagyon nehéz kérdés. Gyerekkönyvek közül talán a Neinhorn-t emelném ki. Ez hagyta a legmélyebb nyomot mindannyiunkban, bár legtöbbet a kuflikat olvastuk el.

A felnőtt könyvek között az idén is nagy a verseny. A Hyperion duológia, a Lúg, A szomszéd lány és a Szíve helyén sötétség is mély benyomást tett rám. A maga nemében mindegyik fontos és jó könyv, de ha mindenképp bökni kell egy kedvencet, akkor legyen a Szíve helyén sötétség, mert az volt az év legnagyobb pozitív meglepetése.

Egyébként a moly statisztikái szerint elolvastam 58 könyvet és 14.128 oldalt. Tiszta büszke vagyok magamra. :)

Címkék: olvasás könyv 2023

Szólj hozzá!

Bővítettem a bakancslistámat (itte van). Mondjuk van pár pont rajta, amit kicsit máshogy látok már. Közel sem élveznek már (akkora) prioritást, bár nem bánnám, ha teljesülnének. Egy évvel ezelőtt még az Oktoberfestre kijutni is csak egy távoli álom volt, most meg délutáni program lett belőle.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a jövő olyan ködös és olyan elképesztő változásokat hozhat, hogy komikus visszanézni bizonyos múltbeli elképzeléseinkre. Inkább előre nézek, kíváncsian.

Címkék: jövő oktoberfest bakancslista

Szólj hozzá!

29.
augusztus

nem jön

ithil  |  Szólj hozzá!

A tabus csoportban egy másik anyuka pár napja szintén Bayernbe költözött. Igaz, ők 6 évig nélkülözték apukát, aki 3 hetente töltött otthon 1-1 heteket. Szóval ők most nagy örömmámorban úszva élik meg a családegyesítést. A gyerekei az első perctől kezdve otthon érzik magukat és már alig várják a sulit és az ovit.

És akkor itt vagyunk mi. Én nem úszok örömmámorban. Muki sok tekintetben hazavágyik, vagy legalábbis a megszokott dolgokhoz. Mióta L. elment, azóta meg pláne keresi a helyét. Vágyik az ovira, de látom, hogy mennyire frusztrálja minden újdonság és idegenség.

Engem szinte agyonnyom a rengeteg adminisztratív és egyéb teendő, amik szorongást keltenek bennem és amik egyre nagyobb mértékben tornyosulnak előttünk. Nagyon magas a stressz szintem és ez nyilván nem tesz jót a türelmemnek sem. Annyi mindent kell tenni és nagy szükségem lenne, hogy ezt az egészet átkeretezzem.

Megpróbálom.

A lakás szép és egyre otthonosabb. Van terünk. Még a fogyatékosságaival együtt is élhető.
Minden nap haladok egy lépést a teendőkkel. Az egy lépés nem kevés.
Sokkal közelebb van a természet, sokkal csendesebb a környék.

Oké, ennyi sikerült most. Megpróbálok ebben megnyugodni egy kicsit.

Címkék: költözés stressz München Manóc

Szólj hozzá!

Ha leszámítom a költöztető autót és Cicu kitelepítését, akkor igazán turistás módon érkeztem meg Münchenbe. Először is értelemszerűen vonattal, bőrönddel és két gyerekkel. Aztán persze Hegyeshalomnál várakozni kellett 40 percet. Utána Bécsben mindenkit leszállítottak a vonatról. Salzburgig másodosztályon utaztunk egy vonaton, ahol hivatalosan valaki más helyén ültünk, és ami kb. minden bokorban megállt. Aztán Salzburgban uzsgyi át egy buszra, ami elzötyögött velünk végül Münchenbe, de nem ám a Hauptbahnhofra, hanem a szép kis buszpályaudvarra.

Délelőtt 10-kor indultunk el a lakástól és este fél kilencre érkeztünk meg a célhoz. SirM szétaggódta magát, és boldogan elismerte, hogy a nap hőse én vagyok (meg persze a két gyerek, akik cirkuszolás nélkül kibírták végig).

Kedd ünnepnap volt a bajoroknak, úgyhogy családilag kimentünk az Englische Gartenbe. Kissé készületlenek voltunk: nem vittünk homokozójátékokat a játszótérre (és senki nem volt hajlandó Mukival megosztani a sajátját) és L-nak is be volt ragtapaszozva a lába, úgyhogy a folyóparti móka is meg volt torpedózva.

Cserébe tegnap már felszerelkeztünk és eltöltöttem a gyerekekkel egy nagyon klassz délelőttöt ugyanott. :) Bámultuk a szörpösöket (nagyon meditatív), játszótereztünk, almát ettünk, ők mászkáltak a 15 fokos vízben, kavicsokat gyűjtöttünk, élveztük a nyarat és a parkot. Délután meg toltunk egy nagybevásárlást, de még azt is mindenki élvezte, annyira új volt minden.

Ma pedig becéloztuk az Olympia Parkot, felmentünk a toronyba és sétáltunk egy kicsit. Mondjuk a vurstlira nem készültem, így nem körhintáztuk Muki nagy szívfájdalmára.

Tényleg olyanok vagyunk, mint akik nyaralnak. Fura az egész és nem látom egyelőre, hogy hogyan fogunk ebből majd szépen átsiklani a hétköznapi életbe. Érzem a stresszt - magamon és a gyerekeken is. De közben érzem azt is, hogy milyen klassz felfedezni ezeket az új helyeket. 

Címkék: költözés élet család stressz München

Szólj hozzá!

A húgom és én olyanok vagyunk mint a tűz és a víz. Közben meg egy csomó dologban mégis nagyon hasonlítunk. Szerintem a nagyon kicsi korkülönbség és a közös neveltetésünk eredménye minden hasonlóság. Az összes különbözőségünk pedig a genetika hibája.

Amikor kicsik voltunk, a Kicsi volt a bevállalós, a bátor, aki minden csínyre, minden kalandra kapható. A barátságos, aki bárkihez oda mer menni és egy pillanat alatt belopja magát a szívébe -- persze csak ha épp kedve van hozzá. Eközben én voltam az óvatos, a szemlélődő, aki folyton csak olvas. Aki nem tudja mit mondjon. 

Mindemellett a Kicsi volt a simulékony, a kompromisszumkész, aki nem vitázik, ha nem muszáj. Persze ha kell, akkor meg jó hangosan kiáll a saját határait védve. Miközben én zsigerből utáltam minden igazságtalanságot és visszapofáztam akkor is, ha inkább csendbe kellett volna lenni. És mindezek ellenére a saját határaimat mégsem védtem elég hatékonyan.

A Kicsit a szociális természete, hogy mennyire szeret emberek között lenni, belesodorta néhány rizikósabb élethelyzetbe. Engem távol tartott ezektől az outsider hozzáállásom. Kamaszkorunkban a szüleink úgy érezték, hogy a Kicsit kell félteni.

Aztán felnőttünk és kicsit megváltoztak a dolgok. Már nem a Kicsi a vállalkozószellemű. Eléggé komformista lett közben, aki nem szívesen hajszolja bele magát változásokba, aki szereti a nyugodt, megelégedett életet. Pont mint az apánk.

Rólam meg kiderült, hogy nem igazán tudok megülni a seggemen. Biztos a sok könyv. :D Néhai nagyanyám mindenért az olvasást okolta, és még az is lehet, hogy ebben speciel igaza lenne. Engem valahogy vonz a világ, az emberek, a megismerés. Szeretem a megszokott dolgokat, mert biztonságot adnak, de valahogy sose úgy alakul az életem, hogy sokáig tartsanak ezek a megszokott dolgok.

Anyai nagymamám Hajdú-Biharnál soha életében nem utazott messzebb. Sőt, élete nagyrészét ugyanabban az egy faluban töltötte. Ehhez képest én elég messze estem ettől a fától. És őszintén remélem, hogy nem nagyképűség azt gondolni, hogy a jég hátán is megélek valahogy. Mert a végére csak kiderült, hogy a húgom és én közül bizony én vagyok az agilisabb. Mondjuk tegyük hozzá, hogy folyamatosan olyan helyzetbe is hozom magam, amihez ez elengedhetetlen. :D

Csak onnan jutott eszembe ez az egész, hogy ha gyerekkorunkban valaki elé csak úgy leraktuk volna név nélkül kettőnk eddigi életútját, akkor nem biztos, hogy az alapján így tippeltek volna az emberek. Most meg itt vagyunk, a Kicsi szándéka szerint sosem költözik messzebb Hajdú-Biharnál, én meg nyakamba veszem a világot.

Azért kicsit remélem, hogy a jégig nem kell elmennem. :)

Címkék: testvér Kicsi

Szólj hozzá!

Valmikor januárban még olyan terveim is voltak, hogy indítok egy új blogot és mesélek az időszakról, ami beköszöntött, és ami számos kihívást tartogat még. Szentül hittem, hogy tudok olyat mondani, ami másokat is érdekelhet, ami praktikus lehet, ami segíthet. Még az is lehet, hogy tényleg tudnék ilyet mondani, bár már egyáltalán nem hiszek benne olyan nagyon.

Viszont időm, na az nincs rá. Ha az ember rendesen akar csinálni egy blogot, az legalább napi 0,5-1 óra energiabefektetés. Mert akkor már érdemes csinálni hozzá vmi közösségi oldalt és tolni a kontentet. Nekem jelenleg napi 20 üres percem sincs.

Túlzásnak hangzik, pedig nem az. Ébredéstől este kb. fél 9-ig folyamatosan le vagyok kötve, és utána jönnek az olyan dolgok, mint a háztartás felszínen tartása (a teljes kitakarítás lassan csak egy álom lesz), a macska gondozása, a tanulás és ha még bírom, akkor egy kicsi olvasás rekreációs céllal.

Ebbe nem fér bele egy új blog. Ebbe még egy barátnős vacsi is csak akkor fér bele, ha az illető házhoz jön és eszik velem meg a gyerekekkel. :D Áldás, hogy vannak olyan barátnőim, akik ezt bevállalják. :) <3

Címkék: blog barátok idő

Szólj hozzá!

1. Szabó T. Anna – Tóth Krisztina – Varró Dániel: Kerge ABC
Bevallom őszintén a szerzőkből kiindulva jobbra számítottam. Van köztük néhány kimondottan ötletes, jópofa darab, de azért sajnos sokszor erőltetett. Kár érte.

2. Marék Veronika: Boribon focizik
Manóc imádja Boribont. Nekem kevésbé tetszik, de a maga egyszerűségével és a focis témával teljesen lebilincseli a gyereket.

3. Marék Veronika: Boribon és a hét lufi
Ez a Boribon a lufikkal vette meg kilóra a kölyköt. Nem egyszer olvastam el, hanem inkább százszor.

4. Eric Carle: A telhetetlen hernyócska
Végre egy olyan gyerekkönyv, ami nekem is tetszik. Különleges illusztráció, humor, számok, színek. Nekem nagy kedvencem lett.

5. Marék Veronika: Annipanni, hull a hó!
Újabb Boribon sztori. Még véletlenül se azzal a szöveggel olvasom fel, ami oda van írva. Muhaha!

6. Varró Dániel: Akinek a lába hatos
Zseniális versek. Minden sorából süt, hogy a kisgyereknevelés alapvetően egy nagyon hasonló élménnyel ajándékozza meg a szülőket. :D

7. Borbély Szilárd: Nincstelenek
Nagyon mást vártam ettől a könyvtől. Bíztam benne, hogy egy kicsit közelebb kerülök ahhoz a Borbély Szilárdhoz, aki a tanórákon teljesen hozzáférhetetlen volt. Csalódnom kellett, ez a regény sem hozta őt közelebb. De ha nem ezzel a szemmel nézem a regényt, akkor tűpontosan ír a szegénység, a nélkülözés lélekölő hatásáról. Ahogy mindenki a gyengébbe, szerencsétlenebbe rúg bele. Akinél már nincs nyomorultabb ember, az meg az állatokba. Egészen gyomorszorító.

8. Jörg Mühle: Kisnyuszi aludni megy
Ez az egyik legjobb gyerekkönyv vételünk. Beépítettük az esti rutinba és Manóc imádja. Saját szövegünk és saját szertartásunk van hozzá. Nagyon nagy segítség az alvásra hangolódásban.

9. Julia Donaldson: A majom mamája
Egy újabb könyv, ami egyelőre inkább az én mániám, bár azért legalább 50-szer már biztosan fel kellett olvasnom ezt is. Szerencsém van Manóccal, mert imádja, ha olvasunk. Csak hordja az ölembe a könyveket vég nélkül és nem unja meg. :)

10. Csendes éj – Karácsonyi versek, dalok és mondókák
Anya vette ezt a könyvet, és azért tetszik annyira, mert a kedvenc karácsonyi dalaim is benne vannak. Például József Attilától a Betlehemi királyok. A kedvenc részem, ahogy J.A. megírta, milyen udvariasan küldi el Mária a látogatókat, mikor már ideje lenne megszoptatni a csecsemőt: "Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok!"

11. Berg Judit: Maszat épít
A Maszat könyveket sokkal jobban szeretem, mint a Boribont. Először is Agócs Írisz gyönyörűen illusztrál. A történetek pedig mind olyanok, amikkel egy 3-4 éves kisgyerek találkozik. Sakkal szívesebben olvasom ezredszer is, mint Boribont.

12. Nagy Boldizsár (szerk.): Meseország mindenkié
A nagy bedarálós balhékor rögtön megrendeltem, de sokáig nem tudtam hozzáfogni. Tulajdonképpen L. hamarabb elolvasta, mint én, és az ő lelkesedése lendített be engem is. Nem volt minden mese egyformán jó, de több kifejezetten ötletes, jól megírt darab van benne. Azért pedig külön köszönet illeti, hogy L-t teljesen berántotta az olvasásba. Azóta is falja a könyveket.

13. Berg Judit: Maszat a fodrásznál
Mindenki csodálkozik, hogy Manóc szeret fodrászhoz járni, nem fél, nem nyüzsög. Ebben nagy szerepe van ennek a könyvnek, illetve annak, hogy nagyon tudatosan készültünk együtt erre az élményre.

14. Marék Veronika: Boribon autózik
Ez meg autós. Én ezt is arra használom, hogy számolni tanuljunk.

15. Kristin Roskifte: Mindenki számít
Ez az eddigi életem során elolvasott egyik legérdekesebb könyv. Azóta lépten nyomon népszerűsítem, mert fontos lenne, ha mindenkihez eljutna, aki kisgyereket nevel. Leginkább az 5-12 éves korosztályt tudnám megcélozni, de valójában az egész családnak hasznos. Ez egy együttolvasós, beszélgetős könyv. Kizárólag így van értelme. Ha magára hagyod vele a gyermeked, akkor felesleges. A lényeg ugyanis az, hogy minden oldal elindít egy kis beszélgetést, együtt gondolkodást, valamit, amitől jobban megismeritek egymást, egymás világlátását, véleményét. A képek, a szereplők utáni "nyomozás" pedig szerethetővé teszi és lazítja, hogy egy-egy témába mindenki vérmérséklete és hangulata szerint folyhasson bele. A legjobb esti mese volt, amit eddig L-nak olvastunk.

16. Axel Scheffler: Pipp és Polli, A piros lufi
Ez volt az a pont, ahol költségcsökkentési és racionalizálási okok miatt (pl. hogy ne lepjenek el minket még ennél is jobban a gyerekkönyvek) beiratkoztunk a könyvtárba és rendszeres közös programmá tettük a könyvtárba járást. Ennek egyik nagy nyeresége ez a könyv is, ami a könyvek világába nyakig merülő Manóc újabb kapudrogja lett.

17. Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
Régóta szerettem volna már elolvasni, úgyhogy kölcsön kaptam végre. Nem volt rossz, sőt voltak benne kifejezetten érdekes részek (pl. a generációs szegénységben élők "gyorsabban élése"), de sajnos engem nem tudott eléggé megérinteni, mert nálunk semmilyen szinten nem szokás a családi traumákról beszélni. Én csak remélni tudom, hogy a grafomániám majd segít megtörni ezt.

18. Kiss Judit Ágnes: A csodabogár
L-nak választottam a könyvtárban, de előbb elolvastam, hogy ne adjak marhaságot a kezébe. Kedvesen didaktikus, de alapvetően bájosan megírt érzékenyítő könyv. Az elején van egy bárbeszéd a főszereplő kislány és a szekrényében talált undorító bogár között, ami jópofán váltja az olvasó nézőpontját, hogy empatizáljon a különbözőségekkel.

19. Berg Judit: Maszat a vonaton
Újabb könyvtáras szerzemény, amiben Maszat a tanyára utazik. Újabb Maszat könyv, amit milliószor elolvastam.

20. Marék Veronika: Öcsi és Bátyó
Az első emeleten lakó szomszédaink eladták a lakást és amikor Manóccal egyszer hazafelé jöttünk, akkor Anna beinvitált minket, hogy válasszunk a sok-sok könyv közül, mert az ő gyerekei már kinőtték ezeket és szívesen nekünk adná. Így került hozzánk ez a kis félig képregényes, félig szöveges mesekönyv. Van benne pár jópofa ötlet, de azért nem ugorja meg a Boribon könyvek színvonalát.

21. Patrick Ness – Siobhan Dowd: Szólít a szörny
Nagyon régóta szerettem volna már elolvasni és végre a könyvtár lehetővé tette. Azt kell mondjam, hogy sajnos nem jókor talált meg a regény. 20 évvel ezelőtt teljesen letaglózott volna. Ma már annyi cinizmus és olyan más élet van mögöttem, hogy szerencsére(!) nem tudtam együtt rezegni a könyvvel. Ettől függetlenül jó és fontos könyv.

22. Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne
Gyerekkorom kedvenc verseskötete. Ráadásul az én meseszépen illusztrált könyvemet olvastam fel Manócnak. Úgy imádom, hogy ő is szereti a verseket, mint én. :)

23. Jörg Mühle: Kisnyuszi bibis lesz
Szintén kisnyuszis lapozó, hogy a baleseteket is közelebb hozza a gyerekekhez, hogy a kisebb bibikből ne legyen dráma. Tökre szeretjük ezt is.

24. Rotraut Susanne Berner: Misu, a kisnyuszi
A dondban jött velem szembe először ez a könyv, és végül ott sikerült lecsapnom egy példányra belőle. És mekkora jó döntés volt! Ugyanaz a szerzője, mint az évszakos böngészőknek, csak itt most rövidke történeteket ír meg egy kisóvodás mindennapjaiból. Sooooook humorral, amire már Manóc is vevő.

25. Berg Judit: Doktor Maszat
Ezt Á-tól kaptuk kölcsön, és el is olvastuk párszor, de pont nem egy extrém olvasós szakaszban volt nálunk, illetve nem is akartam hosszan ülni a könyvön, úgyhogy már köszönettel visszaadtam.

26. Marék Veronika: Boribon vendégei
Jópofa lapozó, amit arra használtunk, hogy a számokat, színeket, állathangokat és állatneveket tanulgassuk vele.

27. Marék Veronika: Boribon cicája
Megvettem, átadtam, elolvastuk vagy kétszer, aztán elkallódott, úgyhogy eldugtam és később újra odaajándékoztam, de megint elkallódott a millió könyv között, úgyhogy lehet, hogy harmadszor is odaadom. :D

28. Paulette Bourgeois: Franklin és a karácsonya
Annától érkezett ez is, és nagyon jópofa a történet, mert a karácsonyi ajándékozást és adományozást állítja a központba és mélyen tudok azonosulni a szemléletével. Manóc még kicsi hozzá, de L. elolvasta.

29. Kiss Dávid: Cigánytelep nyolctól négyig
Poket könyv, amire régóta vágytam. Elég kijózanító minden sora. Azóta, hogy önkénteskedek, próbálom magam közelebb vinni azokhoz, akiken segíteni igyekszünk. Megérteni a generációs szegénységben élők nehézségeit és azok sokrétű okát. És megtalálni, hogy hol és hogyan tud sikeresen hasznosulni a segítségünk. Ez a kis napló már bepillantást engedett abba, hogy miért nem olyan egyszerű segítséget nyújtani, de nem reflektált olyan intelligensen a problémákra, mint a később olvasott L. Ritók Nóra fb bejegyzések és Nóra könyve.

30. Rotraut Susanne Berner: Misu mindenre kíváncsi
A Misus sorozat második darabja, de ebben van pár kevésbé sikerült történet is. De még így is bájos.

31. Rotraut Susanne Berner: Szia, Misu!
A Misus sorozat utolsó része. Ezt is a könyvtárból sikerült megszereznünk. Ez sokkal inkább hasonlít a későbbi böngészőkhöz. Nagy, az egész oldalt elfoglaló illusztrációk, pár soros szöveget, de itt visszatér az első kötetben is domináló humor, illetve a böngészőkben olyan jól működő illusztrációs történetmesélés.

32-40. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi sorozat
Megláttam a könyvtárban és úgy voltam vele, hogy itt az alkalom, elolvasom azt az ifjúsági sorozatot, ami az utánam következő generáció nagy olvasmányélménye volt. És alapvetően tetszett. Olyan volt, főleg az elején, mint valami tini szappanopera. Sokan sokféle hibát felróttak a sorozatnak az egysíkú karakterektől kezdve a fontos témákban kihagyott ziccerekig, és ezekkel nem is tudok vitatkozni. Viszont elfelejtenek egy fontos dolgot. Egy átlagos, középosztálybeli kiskamasz pontosan ilyen uncsi életet él. Taníthatott volna nekik egy ilyen sorozat sok fontos dolgot - ehelyett adott nekik egy olyan olvasmányélményt, amivel messzemenően tudtak azonosulni, mert könnyű volt hozzá kapcsolódni vagy a tényleges tapasztalataikon vagy a vágyaikon keresztül. És ez hatalmas érdeme Leiner Laurának.

41. Szabó Magda: Tündér Lala
L. még szeptemberben látta színházban és teljesen elvarázsolta. Én meg meséltem neki, hogy ebből bizony regény is van, amit aztán esténként felolvastunk. Én még gyerekkoromban olvastam, de már sokmindenre nem emlékeztem, úgyhogy jó élmény volt nekem is. L-nek meg annyira, hogy farsangkor a kis Giginek öltözött.

42. Varró Dániel: Akinek a foga kijött
Meggyőződésem, hogy Varró Dani az egyik legjobb kortárs költőnk. Engem abszolúte meg tud szólítani már gimis korom óta.

43. Berg Judit: Maszat öltözik
Banális téma, mégis milyen hasznos, ha egy olvasmányhoz tudják kötni a gyerekek ezt a bonyolult koordinációs feladatot. Sokkal megfoghatóbbá és jobban megjegyezhetővé teszi számukra. Berg Judit nagyon szerencsés érzékkel tudja megfogalmazni a kisgyermekkor legáltalánosabb helyzeteit. Agócs Írisz pedig gyönyörűen illusztrál. Ilyen egy igényes gyerekkönyv.

44. Berg Judit: Maszat játszik
Újabb könyvtári Maszat, szerettük ezt is.

45. Margaret Mazzantini: Újjászületés
NIOK-on jött szembe velem sokszor, aztán megtaláltam a könyvtárban és nagyon megörültem neki. Akkor még fogalmam se volt róla, hogy mennyire szét fog cincálni. A téma, a részletek, a gyarlóság, a szerelem, a kapcsolatok dinamikája. Milyen bátor könyv. Milyen tárgyilagos hang. Aki gyereket szeretne, de nehézségekkel küzd, az még véletlenül se vegye a kezébe.

46. Berg Judit: Maszat számol
Számolós, markolós Maszat. :D

47. Pap Éva (szerk.): A medvefiú
Az Annaféle hozományból van ez is. Finnugor népek népmeséivel. Kifejezetten szórakoztató, csak épp nem gyerekeknek.

48. Harcos Bálint: Felhőcukrászda
Amennyire imádtuk a Boszorkánycicát, ez annyira nem talált be. Sok-sok erőltetett kínrím, túlságosan kacifántos történet. Még szerencse, hogy a könyvtárból volt.

49. Julia Donaldson: A róka zoknija
Aranyos kis lapozó, de mire a kezünkbe került, Manóc totálisan meghaladta ezt a szintet.

50. Aditi Gupta – Tuhin Paul: Menstrupédia
Ezt a könyvet az Emilla Piros Pontban vettem L-nek, és kész főnyereménynek bizonyult. Kifejezetten kislányoknak lett kitalálva ez a képregény, hogy az ő nyelvükön meséljen pubertásról, hormonokról, női ciklusról. Elmondhatatlanul fontosnak tartom, hogy időben beszéljünk erről a gyerekekkel. Hálistennek ebben az anyja is partner.

51. Berg Judit: Maszat és a csőtörés
Ez még kicsit messzi terep volt Manócnak. Csőtöréshez szerencsére akkor még nem volt része. Azóta már igen...

52. Elizabeth McGregor: Jégmezők gyermeke
A Franklin expedícióról az Erebus meg a Terror sorsáról egy újabb fikciós írás. Dan Simmons klasszisokkal jobb volt, de covidosan ez is jó volt egynek.

53. Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni
Gyerekkorom mesekönyve. Manóc még kicsi volt egy kicsit hozzá, de hamarosan érdemes lesz újra elővenni.

54. Berg Judit: Maszat a repülőn
Maszat minden mennyiségben. :D Manóc választja a könyvtárban.

55. Axel Scheffler: Pipp és Polli, A szuper roller
A második születésnapjára rollert kapott Manóc, meg ezt a könyvet, hogy ezzel is kedvet csináljunk a rollerezéshez.

56. Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék
Ez a könyv sem első olvasásra aratta a legnagyobb sikert, de azóta már sok esti mesén előkerült. A három kiscicát konkrétan Manóc is kívülről fújja.

57. Jessie Burton: Múzsa
A babaház úrnője nem tetszett annyira a szerzőtől, de ez teljesen lenyűgözött. Izgalmas, hangulatos, élettel teli, fordulatos az utolsó másodpercig. Minden karakter hús-vér, hibákkal, esendőségekkel. Nagyon szeretem az ilyen regényeket.

58. Louis Sachar: Laura titkos társasága
Még kiskamasz koromban olvastam, aztán most L-nak olvastuk fel, és jó volt látni, hogy ő is élvezetét lelte benne.

59. Moskát Anita: A hazugság tézisei
Sok novella és egy kisregény. És a kisregény miatt megbocsátottam Anitának az Irha és bőr hibáit és a novellákat is. Ez a kisregény végre hozza azt a számtalan ötletet, azt a kísérletező innovativitást és azt a precíz kidolgozást, amit a Horgonyhely.

60. Giulietta Fiore: Sompolygó Samu és a sajt
Valamikor a D. könyve volt, mikor gyerekek voltunk. Aztán amikor L. volt kicsi, akkor neki olvastam el milliószor. Most Manócon a sor, és úgy tűnik, őt sem kerüli el a rajongás a ravasz bársonyróka iránt. Már SirM szerint az egésznek az a kulcsa, hogy én olvassam fel. :)

61. Iain Banks: A darázsgyár
Már régóta szemeztem a borítójával, szóval egy alkalommal mikor a könyvtárban kerestem megfelelő olvasmányt, szabályosan megszólított. És nem is kellett csalódnom benne. Nagyon beteg regény, de én kimondottan élvezem az ilyen sztorikat.

62. Charles Frazier: Hideghegy
Százévvel ezelőtt láttam a filmet és nagyon magával ragadott. Később a sztori elhomályosult, és leginkább Renée Zellweger parádés alakítása maradt meg. Mint az általam korábban olvasott másik Frazier regény, ez is komótosan indult és lassan hömpölygött. Közben persze megteremtve azt az atmoszférát, ami aztán beeszi magát az ember bőre alá és ott marad akkor is, amikor már rég nem olvassuk a könyvet. A mai napig be-bevillannak jelenetek, hangulatok belőle, és szerintem ilyet csak az igazán jó regények tudnak.

63. Stephen King: Carrie
Régi adósságom volt ez a könyv és bámulatos, hogy King regénye az idő előrehaladtával nem hogy nem öregszik, de hitelesen mesél bántalmazásról, bullyingról a mai olvasónak is. Kezébe nyomnám én a mai kamaszoknak is.

64. Laurell K. Hamilton: Rafael
Ő, az én kis guilty pleasure-öm. Nem tudok elég hálás lenni ennek a nőnek ezért a sorozatért.

65. Laurell K. Hamilton: Angyalok rettentő bukása
Amikor megvettem, azt hittem, hogy ez egy sima regény, és nem egy végtelen sorozat végre. Aztán amikor elkezdtem olvasni, dühösen vettem észre, hogy egy újabb sorozat első kötete. Annyira haragudtam, hogy napokig nem bírtam haladni vele. Aztán nekilendültem, és a végén azon nyígtam, hogy miért nincs legalább már angolul meg a folytatása. Hát hogy fogom én ezt kivárni???

-------------------------------------------------------------------------------------

Ennyi fért bele ebbe az évbe. Mivel most beleszámoltam azokat is, amiket a gyerekeknek olvastam, így simán  megugrottam az 52 könyvet, vagyis a heti egyet. Arról nem is beszélve, hogy a lista nem tárja fel, hogy egy-egy mesekönyvet hányszor olvastam fel újra és újra Manócnak. Az sem került fel ide, hogy augusztustól decemberig egy családi Bibliát olvastunk fel esténként L-nak. Mivel még csak az Ószövetséget olvastuk el, ezért ez a könyv majd a 2023-as évet fogja gazdagítani.

És hogy mi volt az év könyve? Hát ha az innovativitást és élményt nézzük, akkor Kristin Roskifte: Mindenki számít c. csodája. Egyébként egy Pici Piacon ajánlotta a figyelmembe a Csimota Kiadó standjánál a hölgy, akinek azóta sem tudok elég hálás lenni.

Ez az év egyébként is a gyerekkönyvek éve lett. És ezt egy kicsit sem bánom. Csodálatosan büszke vagyok mindkét gyerekemre, hogy szeretnek olvasni, szeretnek mesét hallgatni, hogy lenyűgözik őket a betűk. Már a kétéves is önállóan leveszi a könyveket a polcról és egyedül is ellapozgatja - vagy hozza, hogy "anya, olvassunk!". Hát mi ez, ha nem a legnagyobb könyves teljesítmény? :)

 

Címkék: olvasás könyv 2022

Szólj hozzá!

Szokás szerint most is azzal kezdtem, hogy elolvastam a tavalyi évértékelést. Jót mosolyogtam rajta, aztán jót nevettem azon a rengeteg ponton, amit kitűztem az idei évre.

Hogy mivel telt 2022? Például azzal, hogy Manóc megtanult folyékonyan és érdekérvényesítően beszélni. Meg énekelni. Folyamatosan énekelni. Egy kis juke box az egész gyerek.

Részben a költségcsökkentés miatt, részben mert már Manóc is azt eszi amit a család többi tagja, elkezdtem rendszeresebben főzni. Ma már alig rendelünk. Kemény logisztika folyton változatos ételeket tenni az asztalra és nem elfelejteni, hogy mi az ami még van itthon, és mi az, amit venni kell.

Bár csak az idén fedeztük fel, de egy félévet így is elhordtam Manócot babaszertornára, ami nagyon jót tett neki, és amit mind a ketten nagyon élveztünk. Sajnos a bölcsi miatt már nem tudunk járni.

Manóc szobatiszta lett januárban, úgyhogy eladhattam a mosipelusokat (a pelusok árának több mint fele visszajött - muhaha). Az E-ék esküvőjén pedig sikeresen elkaptuk végre a covidot is mindannyian (L már másodszor), úgyhogy ezen a tűzkeresztségen is átestünk.

A nyarat félig a mamánál töltöttük, félig itthon. A közös családi nyaralás is kimondottan jól sikerült. :) Meg a kettesben eltöltött bónusz hétvége is, amit ráadásul Manóc is sikeresen vett.

Ami még fontos lehet. Anyám nyugdíjba ment, mostmár főállású nagymama. Manócról kiderült, hogy szenvedélyesen szereti a vonatokat. Ami még ennél is csodálatosabb, hogy a könyveket is imádja. Szinte minden nap jön, hoz valami mesekönyvet és közli, hogy olvassunk. Könyvtárba is beiratkoztunk, én ezzel csökkentettem a saját kiadásaimat - sikeresen. :)

Na meg van egy régiúj barátnőm, akiről kiderült, hogy eléggé számíthatunk egymásra. Elkísért kórházba, fogta a kezemet, mikor be voltam szarva.

És akkor most nézzük, miket végeztem az idei tervekből:

1. Sajnos terepre még nem tudtam kimenni, mert mire Manóc megérett rá, addigra bölcsibe kellett mennie és akkor nem akartam megborítani mégjobban a kis megszokott dolgait. Talán majd 2023-ban. De annyi előrelépés azért történt, hogy koordinátor lettem a szervezeten belül, amit nagyon szeretek csinálni.

2. A munkába végül november 17-én mentem vissza, és azóta is a kőkemény visszarázódásban vagyok. Nem abba a csapatba kerültem ugyanis, ahol korábban dolgoztam. Ez egy teljesen új munkakör, teljesen új tudást igényel és tök új emberekkel kell dolgozni. Na mondjuk legalább a közvetlen kollégák nagyon jófejek. Zakkant az összes. :)

3. Nem rajzoltam vagy festettem többet, viszont sokkal többet olvastam. Jobbára gyerekkönyveket, főleg Manócnak, de azért sok felnőtt olvasmány is sorra került.

4. Na a jó bölcsi, az hálazégnek sikerült. Nagyon elégedett vagyok a nevelőkkel, a vezetőséggel, a napirenddel, a felszereltséggel és még a kis csoporttársakkal is. Manóc is szereti, és ez a legfontosabb.

5. A spanyol tanulás sajnos nem fért bele. Most prioritást élvezett, hogy SirM megtanuljon rendesen angolul.

6. Ez a kettesben levés nem nagyon valósult meg, és ez azért érződik is. De legalább családként most több közös programunk is volt.

7. Nem csináltam végül tanfolyamot, de mégis elkezdtem újra vezetni. Ennek jó sztorija van, úgyhogy leírom. L már régóta jár lovagolni és egyszer SirM vitte el és onnan teljesen belelkesedve jött haza, hogy szerinte mennünk kéne nekünk is. Aztán ez elmaradt. De megint jött egy alkalom, hogy nekünk kellett L-t lovagolni kísérni és foglaltunk egy időpontot Manócnak is. És nagyon jó volt látni, ahogy a két gyerek élvezi a lovaglást. Olyannyira, hogy legközelebb már mi is felültünk a lóra! És bizony, azóta járunk családilag lovagolni. És mivel a lovarda az istenhátamögött van, ezért kocsival megyünk. Éljen a közösségi autózás!

+1 Ugyanmár! :D (de legalább a lovaglás sport)

--------------------------------------------------------------------------------------------

És akkor nézzük a terveket 2023-ra:

1. Nagy valószínűséggel beiratkozom német nyelvtanfolyamra.

2. Rendszeresen fogunk járni lovagolni továbbra is.

3. Elutazunk valahova családilag, ahol még nem jártunk.

4. Leszervezek végre egy fotózást.

 

Boldog új évet mindenkinek! :)

Címkék: család tervek lovaglás évértékelés 2023 2022 L SirM Manóc

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása