Menthetetlenül itt az ősz. Mindig kiszagolom. Meglátom. Amikor már nem olyanok a fények, nem olyan a szél és nem olyan a levegő szaga.
Tegnap kimentem a konyhába csinálni egy teát az irodában és amikor kinéztem az ablakon, akkor láttam a nyárfa elsárgult leveleit. Valószínűleg a nagyja még tavalyról maradt itt. De akkor is az volt az első dolog, ami bevillant, hogy ennyi volt az idei nyár. Már azelőtt éreztem, hogy az esti vihar 10 fokot hűtött volna a levegőn, vagy hogy igazából elborongózott volna az idő.
Ma már igazi őszi szél van, őszi fényekkel. Nekem a nyár az igazi lételemem, a sok napsütés, a meleg éjszakák mindig energiával töltenek el. A tavasz mindig reménnyel.
Az ősz pedig a legszebb. A legjobb fények, a gesztenye, a színes harisnyáim, a séta, az utolsó napsugarak megbecsülése. Most hosszú ősz lesz. Érzem. :)