Emlékeztek Az arany emberre? Igen, a Jókai regényre. Igen, arra, amelyikben Timár Mihálynak minden sikerül, mindent megkap, minden arannyá változik a keze nyomán. És ő mégis elvágyódik és talál egy helyet, ahol ő senki. Ahol nem léteznek a problémái, ahol nincs felelőssége mások sorsáért, ahol nem kell felelősséget vállalnia önmagáért sem.
Ez a sziget nem azért Senki szigete, mert senkinek nincs olyan tulajdonlevele, amellyel birtokolhatná. Még csak nem is azért, mert itt mindenki személyisége feloldódik valami boldog lebegésbe. Ez a sziget azért Senki szigete, mert ilyen nincs. Nem létezik. Senki számára.
Lehet elvágyódni, lehet menekülni, de erre csak egyetlen út van. A valóságban nincsenek Krisztyán Tódorok, akik felveszik a kabátodat és a Balatonba fulladnak.
A valóságban te veszed fel a kabátot és te fulladsz bele. Nem a Balatonba. A kétségeidbe.