Holdvilág

Hamarosan idevésem a szokásos évzáró összefoglalómat, de most tényleg csak néhány apróságra gondoltam:

- Előszöris megint vacakol a freeblog. Zoli már régebben elhatározta, hogy elköltözik, aliza már elköltözött, ahogyan maitai is. Énis el fogok költözni. P. segít, hogy hiánytalanul átvándoroljanak a bejegyzések, esetleg a kommentek is. De majd észreveszitek, nem maradtok le semmiről, elvégre az a cél, hogy az olvasók is velem költözzenek. :)

- Megnéztem ma A hobbitot. Hát, végülis vállalható film, de azért nem egy LOTR. Túl hosszú lett, amit most kicsit szükségtelennek érzek. Volt egy-két céltalan jelenet, illetve nekem kicsit túl sok és túl hosszú ork-kaszabolás. Viszont a zene és a táj szokás szerint zseniális, a Bilbót játszó színész pedig piros pontot kap az alakításáért. Galadriel ruhája pedig meseszép.

- Olvasom a Vágy és vezeklést, de tisztára görcsbe van a gyomrom, mert már tudom, hogy a szereplők menthetetlenül a vesztükbe rohannak. (láttam ugyebár a filmet)

- Különben meg túl vagyunk a karácsonyi őrületen, oda-vissza utazgatáson, és végre itthon. Ahol a legeslegjobb.

- Egyébként a legjobb ajándékok a P.-nek adott repülés, meg a Gonoszmáténak varrott kisegér, meg D.-nak a fűszerpolc, mert annyira nagyon örültek. :)

Van már nekünk karácsonyfánk, és fenyőillat lengi be mind az egész kislakást. :)

Még sose volt senkivel fám, de vettünk díszeket (mondjuk nem annyit, amennyit én szerettem volna), meg szaloncukrot, meg habkarikát, és délután feldíszítettem. Ilyen lett:

Ma reggel a face-en erre a kis szösszenetre bukkantam a falon:

Amikor legszívesebben meghalnál, csak olvasd el ezt: :)
A legjobb dolgok a világon: sokáig aludni.
Amikor nincs házi.
Az egy percnél is tovább tartó ölelések.
Amikor az a különleges valaki megmosolyogtat.
Addig nevetni, amíg sírni kezdesz/vagy elkezd fájni a hasad.
Ötöst kapni egy olyan dolgozatra, amire nem is készültél.
Összecsomagolni a nyaralásra.
Amikor valaki azt mondja neked, hogy szép vagy.
Amikor végre azt eszed, amire már rég áhítoztál.
Felébredni, és rájönni, hogy még órákat aludhatsz.
Megtalálni azt a zenét, ami már napok óta megy a fejedben.
Amikor ráébredsz, hogy péntek van.
Az eső hangjára elaludni.
Új barátokat szerezni.
Bebizonyítani, hogy egy okos embernek nincs igaza.
Győzni egy vitában.

Őszintén szólva én nem értek ezzel maradéktalanul egyet. Ez egy iskolás öröme, ráadásul néhol igen irreális. Na mindegy, én nem teljesen ezektől leszek a leg. Inkább ezek a legjobb dolgok:

- Összebújva elaludni.
- Puszival ébredni.
- Ha süt a nap, szép az idő és semmi dolgod.
- Ha nagy pelyhekben esik a hó.
- A szombat.
- Úgy belemerülni egy könyvbe, hogy megszűnjön a világ.
- A meghatározhatatlan protokoll időnél tovább tartó ölelések.
- Ha valaki tényleg (!) odafigyel rád.
- Ajándékot adni.
- Gyorsan biciklizni.
- Gondtalanul kacagni percekig.
- Néha kicsit megőrülni. :)

Ó, meg még annyi mindent tudnék idesorolni. Most például tök boldog vagyok, hogy megvettünk tegnap egy nagyon szép kis fenyőfát. Még sose senkivel se volt nekem karácsonyfám ketten. És most lesz. És díszek is lesznek rajta, meg szaloncukor. És én ettől olyan boldog vagyok. :)

Én még sose örültem így a decembernek. Mostmár jöhet a tél. Tárt karokkal várom az öt fok alatti hőmérsékletet, a havazást és a karácsonyi őrületet. Ha lenne rá lehetőség ebben az albiban, akkor már ki lenne függesztve az a nagyon kis szupi adventi naptár, amit még D.-val vettem Paderbornban. Így marad a mikulás-várás, és a karácsonyfánk tervezgetése. Idén ugyanis lesz saját kis fánk. Még nem tudjuk, hogy cserepes vagy vágott fenyő. Nekem igazából utóbbi adná meg az igazi hangulatot, mert otthon is mindig olyan van. De majd kitaláljuk.

Lesznek saját díszeink is. Már tavaly kaptunk párat Nenétől meg Nyanyettől, de még veszünk meg készítünk hozzájuk. És persze elkezdődhet a nagyüzemi ajándék-láz is. Mondtam P.-nek, hogy kicsit hamarabb díszítsük fel itthon a fát, meg csináljunk karácsonyi hangulatot, mert az ünnepeket igazából majd a szüleinkkel meg a nagycsaláddal töltjük. Már csak mamáék miatt is. Meg mert még sose karácsonyoztam máshogy és nagyon fura lenne. És mert anyám halálosan megsértődne. Meg Papikám is. És apámnak is nagyon hiányoznék.

Üröm az örömben, hogy vége a "no shave November"-nek és P. leborotválta a szuperszexi arcszőrzetét.