Holdvilág

1. L. Ritók Nóra: Kettészakadt világ
Ezzel a könyvvel indítani az évet elég kemény volt. Igazán teljes képet ad a mélyszegénységben élők helyzetéről, amit minden magyar embernek jó lenne meglátnia. Főképp a döntéshozóknak. Miközben olvastam, folyamatosan azt éreztem, hogy reménytelenül nehéz helyzetben vagyunk és ez tovább lökdösött a külföldre költözés útján.

2. Berg Judit: Maszat karácsonya
Aranyos kis könyv a karácsonyról, ami a magyar hagyományok szerint íródott és ráadásul van annyira sejtelmes, hogy nem tematizálja azt sem, ki hozza az ajándékokat a fa alá.

3. Wéber Anikó: Az osztály vesztese
Én már másodszor olvastam ezt a könyvet, most esti meseként L-nak. Még mindig tetszett, ahogy bemutatja, milyen sokféleképpen lehet megélni ugyanazt az egy napot, illetve hogy milyen sokféle nehézség, sors tud megbújni egyetlen osztályteremben is.

4. Karin Tidbeck: Amatka
Ahh, micsoda agyament könyv! És mégis mennyire tetszett. Még Moskát Anita ajánlotta egyszer az instán, így amikor megláttam a könyvtárban, nem haboztam hazavinni. Kis hiányérzetet hagyott bennem, hiszen közel sem magyarázott meg mindent, de kétségtelenül nagyon ötletes a világépítése.

5. Dániel András: Egy kupac kufli
A kufliszerelem beütött Mukinál is és azóta is tombol töretlenül. Pedig még Scherer Péter előadásában nem is hallotta. Mondjuk az biztos, hogy ez az abszolút kedvenc részünk - a varázsgombák miatt. :D

6. Robert Galbraith: A Koromfekete szív
Rowling saját élményeiből merítve írta le, milyen érzés a zaklatás és a média manipulációja. Elég fordulatos a krimi szál, de engem már rég jobban érdekel Strike és Robin kapcsolata.

7. Julia Donaldson: A legcsinosabb óriás
Cuki kis verses mese, amit énekelve olvasok Manócnak.

8. Dániel András: Jó éjszakát, kuflik!
Ez volt az első kufli sztori, amit anno még L. mesélt nekünk. Ő az oviban ismerte meg a könyvet, szóval ez volt a kapudrogunk.

9. Mérő Vera: Lúg
Ezt a könyvet is a könyvtárból sikerült kihoznom, de valószínűleg jó lenne belőle egy saját példány. Ez is tipikusan egy olyan könyv, amit mindenkinek a kezébe adnék, hadd lássák, mit jelent a bántalmazás, hogy működik az igazságszolgáltatás ma Magyarországon, és mit jelent az igényes publicisztika és dokumentumregény-írás.

10. Enid Blyton: Noddy legújabb kalandjai Játékvárosban – Bújócska Robival
Hogy én ezt a könyvet mennyire utálom!

11. Arany László: A kiskakas gyémánt félkrajcárja
Gyönyörűen illusztrált könyvtári példány volt, öröm volt több este is felolvasni.

12. J.D. Barker: Szíve helyén sötétség
Adtam egy utolsó esélyt Barkernek és nem bántam meg. Ez a könyv zseniális volt! Igazi, tökéletesen adagolt, finoman misztikus thriller. Minden sorát faltam. Imádnám, ha írna még ilyet.

13. Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt
Te jó ég, milyen jó kis könyv volt ez! Izgalmas családregény. Még a hibáival együtt is nagyon szerethető.

14. Berg Judit: Sári a Vadasparkban
Szokásos cukiság Agócs Írisz csodaszép rajzaival.

15. Eduardo Trujillo: Keresd meg a vonatokon és állomásokon!
Manócnak tetszik ez a könyv, pedig számos bénaság van benne. De legalább én is tanultam néhány új dolgot a vonatokról.

16. Eduardo Trujillo: Keresd meg a futballpályán!
Egy másik kissé igénytelen kiadású gyerekkönyv. Pedig az ötlet jó, és igényesebb fordítással, lektorálással ez egy jó könyv is lehetett volna.

17. Frida Kahlo: Napló
Megvallom őszintén, nem egészen erre számítottam. Frida Kahlo sokkal kevésbé volt grafomán, mint mondjuk én. De még így is érdekes adalékokat tudhatunk meg erről a fantasztikus nőről. Mondjuk ez nem egy könnyű tengerparti olvasmány, az biztos.

18. Victoria Parker: Képes családi Biblia
Végre a végére értünk ennek a hosszú történetfolyamnak, amit még tavaly kezdtünk el L-nak olvasni. Bár én már számos történetet ismertem, de jó volt a más ismerteket újra feleleveníteni, és persze sok történettel meg még most találkoztam először, ezeket meg jó volt megismerni. A Biblia az általános műveltség része, ez vitathatatlan.

19. Neil Gaiman: Szerencsére a tej
Már régóta a polcon állt, de végre sorra került. L-nak olvastam el egyetlen szuszra, annyira imádta. Először csak a felét toltam le, de mikor kijöttem a Manóc elaltatásából, akkor kisettenkedett, hogy nem fejezném-e be a könyvet. Vicces volt, igazi Gaiman féle agymenés, amit az illusztráció profi módon megtámogatott, és aminek a fordítóját is dicséret illeti, mert a számos szóvicc és egyéb poén gazdagon fordul elő a könyvben.

20. Harcos Bálint: Szofi nagy képeskönyve
A könyvhéten vadásztam le Mukinak, és jó érzékkel választottam ki, mert nagyon megszerette. Alapvetően cuki kis történetek vannak benne a dacos Szofiról, de annyira bájos a szöveg és az illusztráció is, hogy még azt is megbocsátom, hogy Szofi büntetlenül rendetlenkedhet.

21. Dan Simmons: Hyperion
Kérdeztem G. barátomat, hogy mennyire keményvonalas sci-fi, bírnám-e. Azt mondta, hogy ha az egész zsánerben soha egy sort se írtak volna ezen kívül, akkor se lenne hiányérzete. Ez kellő garancia volt számomra, hogy szeretni fogom. És igen, nem egyszerűen szerettem, imádtam. Persze a Terror óta tudhatom, hogy Simmons zseniálisan ír: okosan, olvasmányosan, izgalmasan. A világépítés, az események logikája, a feszültségteremtés, a karakterek - hibátlanok. Annyira szerettem, hogy jó esélye van felkerülni az újraolvasós listámra is.

22. David Almond: Szárnyak titka
Kiscsaj koromban olvastam ezt a könyvet, aztán most felolvastam L-nak is. Neki kevésbé tetszett, mint anno nekem. Félt is tőle picit. Én is megláttam már a gyengeségeit a könyvnek, bár gyerekkönyvként szerintem még most is nagyon színvonalas. Csak hát én felnőttem közben...

23. Dan Simmons: Hyperion bukása
Amit elmondtam a Hyperionról, az erre a kötetre is maradéktalanul áll. A két könyv együtt egy egész. Szép, díszdobozos kiadásban.

24. Pam Jenoff: Nő kék csillaggal
Pam Jenofftól már olvastam korábban, ami nagyon tetszett nekem. Ez a regénye is a második világháborúba vezet vissza, de valahogy egy kicsit kevésbé hiteles. A főszereplők motivációt én nem tudtam minden esetben magamévá tenni. Ennek ellenére egy izgalmas, jó könyvet olvashattam el így.

25. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Ezt a könyvet is általános iskolásként olvastam utoljára, na mondjuk akkor elég alaposan. Sok mindenre emlékeztem a történetekből a mai napig. Móra stílusa nekem kicsit szentimentális, romantizáló. Az én szegénység-tapasztalásom ettől sokkal pragmatikusabb és sötétebb. Jó azért néha ilyen kedves, mesés szegénységről is olvasni, nem csak a szomorú valóságról.

26. Jack Ketchum: A szomszéd lány
Attyavilág, hogy ez micsoda brutális horror volt! Bekerült nálam a top horror könyvek közé, az biztos. Ketchum minden motivációt hitelesen és precízen bont ki, és tökéletesen mutatja meg, hogy az embernél nincs nagyobb szörnyeteg.

27. Louis Sachar: Bradley, az osztály réme
Szintén gyerekkori olvasmányélményem ez a könyv, de már gyerekként is többször olvastam. Most is jó volt, semmit nem vontak le az értékéből az eltelt évek. Az embernek még mindig erősen kedve van tanítani, ha elolvassa ezt a könyvet.

28. Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok
Manócnak olvastuk így az ovikezdéshez, a kezdeti nehézségek könnyebb leküzdéséhez. Még ma is aranyos könyv, annak ellenére, hogy bizonyos jelenetei rosszul öregedtek, egy mai óvodásnak már nem mondanak semmit (pl. a fűtő bácsi). A családi szótárunkba mindenesetre nagyon szépen beépült, hogy "Juj, azt már megmondom!".

29. Dániel András: A kuflik és a mohamanyi
Nem hiszem, hogy a kuflikon van még mit ragozni. Kísért minket ez a könyv számos metrózáson.

30. Dániel András: Kuflik a hóban
Manócnak valamiért ez az egyik kedvenc kuflis kötete. Néha úgy érzem, hogy százszor is elolvastam.

31. J. M. Miro: Hétköznapi szörnyetegek
Furcsa könyv volt, semmiképp sem olyan, amilyenre a fülszöveg és az ajánlója alapján számítottam. Sokáig nem is tudtam eldönteni, hogy szeressem-e vagy sem, mert valahogy egyik szereplője sem tudott igazán közel férkőzni a szívemhez. Azért a következő rész érdekel.

32-38.  J. K. Rowling: Harry Potter sorozat
A nehéz életszakaszokban fontos támaszom ez a hét könyv. Nem volt kérdés, hogy a költözéshez is elő kell vennem.

39. Giulietta Fiore: Sompolygó Samu és a léggömb
Már L. is nagyon szerette Sompolygó Samut, és Manóc is megkedvelte a ravasz bársonyrókát, de a legnagyobb rajongója még mindig SirM.

40. Dániel András: A kuflik és a nagy eső
Az animációs kufli epizódok közül nekem ez a kedvencem a sikító pillangó miatt, és bár papíron ez nincs, de még így is cuki rész.

41. Kiss Judit Ágnes: Babaróka ajándéka
Anno egy gyerekkönyvesbolt eladója ajánlotta nekem, meg is kaptuk tavaly karácsonyra, de csak az idén került sorra. Nekem egy picit csalódás volt, nem talált meg minden ponton, de Manóc élvezte és az ovikezdés nehézségeinek egy részét segítette ez a könyv, úgyhogy nem tudom azt mondani, hogy nem jó. De azért a sétáló tulipán egy kicsit sok nekem.

42. Dániel András: Szerintem mindenki legyen kufli!
Vannak ettől jobban sikerült kuflis könyvek, de mondjuk bármelyik Babarókát kenterbe veri még így is.

43. Kiss Judit Ágnes: Babaróka kertje
Erről a kötetről is azt tudom elmondani, mint az előzőről.

44. Szlavicsek Judit: Viharcsapda
Fodor Marcsi promózta be ezt a könyvet és az ajánlója alapján nagyon rákészültem. Kicsit túlzott elvárásaim lehettek, mert így egy kis csalódás volt a könyv. Pedig nem volt rossz, csak valahogy mégis kevés volt. Szépen tartotta a feszültséget, lassan bontakoztak ki a különböző motivációk, de valahogy még sem állt össze igazán ütőssé számomra. Talán nem volt elég hihető. Egy közepesen jó krimi volt.

45. Jack Ketchum: Holt idény
Látszik azért, hogy ez Ketchum első regénye, de az is látszik, hogy egy zseni első regénye is messze az átlag felett van. Igazi, vérben tocsogós testhorror, ami azért megadja még az olvasónak, hogy nyugodtan hátra tudjon dőlni (nem úgy, mint A szomszéd lány).

46. Dániel András: A világ első kuflizenekara
Ennek a felolvasásával mindig bajban vagyok egy kicsit, mert én sose tanultam igazán hangszeren játszani, pedig milyen jó lett volna.

47. Dániel András: Kuflik a láthatatlan réten
Én egészen szeretem ezt a részt. Dániel András hatalmas érdeme, hogy bár gyerekkönyvet ír, de nem átallja a felnőtt olvasók számára is élvezetes rajzokkal teletűzni, humoros kiszólásokkal fűszerezni, és ami még ezeknél is fontosabb, hogy a nyelvezete nincs lebutítva. Gazdag szókincse rengeteg szinonimával, választékos kifejezéssel ismerteti meg észrevétlenül is a gyerekeket, akik a sokadik újraolvasás végére szivacsként szívják magukba ezt a sok új kifejezést.

48. Alix E. Harrow: Tízezer ajtó
Érdekes, izgalmas, kedves fantasy történet, ahol a gonosz elnyeri méltó büntetését és a végén minden jóra fordul.

49. Celeste Ng: Amit sohase mondtam el
A kis tüzek után már nem tudott olyan ütős lenni, pedig ez is nagyon jó volt. De valahol ugyanazt a témát dolgozta fel és már nem tudott az újszerűségével levenni annyira a lábamról. Azért még így is megvennék és elolvasnék mindent, amit ez a nő írt, mert tőle még a nem 100%-os is kenterbe ver egy csomó könyvet.

50. Marc-Uwe Kling: Das Neinhorn
A csacsogóban ajánlotta egyszer valaki ezt a könyvet a dackorszak átvészeléséhez, és amikor úgy döntöttünk, hogy beszerzünk pár német nyelvű mesekönyvet, akkor nem volt kérdés, hogy ez lesz az egyik. És mennyire jó döntés volt! Tele van parádés szóviccekkel, amikért SirM és én is rajongunk. Azt pedig külön jó, hogy Manóc egy ilyen okos, vicces, ötletes könyvön keresztül ismerkedik a német nyelvvel és kultúrával. (Arról nem is beszélve, hogy már az egész család szuperül tudja mondani, hogy "Nein", "Doch", Was?" és "Na und?")

51. Eric Carle: Die kleine Raupe Nimmersatt
A jól ismert telhetetlen hernyócska németül is ugyanolyan cuki.

52. Richard Scarry: Tesz-vesz a világ
Gyerekként nagyon szerettem a Tesz-vesz várost. Felnőtt fejjel azért látom, hogy itt-ott nem tökéletes, de a nosztalgia és a rajzok még mindig be tudják rántani az embert.

53. Jacek Dukaj: Extensa
Dedikált példányom van. És ez egy roppant okos könyv. Csak én nem vagyok elég okos hozzá. Egy kicsit jobban kellene értenem a kvantum fizikához. De még így is nagyon tetszett. Feltétlen újraolvasom, ha végre kikupáltam magam részecskefizikából és kvantum mechanikából.

54. Dániel András: Kiránduló kuflik
Ez a 20. kuflis könyv, ami megjelent, és azt kell mondjam, töretlenül tetszik. A kirándulás helyett beránduló kuflik ötlete - LOL.

55. Matthew McConaughey: Attól még
Ezt a könyvet L. kapta karácsonyra a nagynénjétől, de amíg a család a bejglit majszolta, én gyorsan elolvastam. Igazán igényes illusztrációk és fontos, velős üzenetek alkotják a könyvet. Az üzenetek mindegyike arról szól, hogy attól még, hogy valami úgy tűnik mintha, az még nem biztos, hogy úgy igaz. Hogy a világ nem fekete és fehér, hogy a tetteinknek következményei vannak, de a sorsunkat igyekezhetünk kézben tartani. Még a végén megveszem magamnak is, annyira jó.

56. Varró Dániel: Csütörtök, a kisördög
Agócs Írisz és Varró Dani párosa garancia a jó szórakozásra. Hogy a könyv egyszerre lesz szép, kedves, vicces és ötletes. Nem ez Varró Dani legkiforrottabb könyve, de Varró Dani is egy olyan szerző, aki bármihez nyúl, az jó.

57. Laurell K. Hamilton: Izzás
Ajjj, hát hogy lehet így zárni egy könyvet?! A könyv felénél azt éreztem, hogy nem történik semmi, sok a duma, kevés az igazi tartalom, de aztán kiderült, hogy az egész könyv csak egy roppant részletes felvezetése a nagyszabású események megoldásának. Hát lekaparom a falat, mire kijön a következő rész.

58. Farkas Róbert: Első könyvem a téridőről
D. megvette az összes eszes róka mesét Manócnak, és valahogy pont ezt sikerült először elolvasni. Nekem nagyon tetszik, pedig a felét se sikerült megemésztenem. Látom, hogy Mukinak is nagyon feladja a leckét, és mindezek ellenére nem adja fel, kéri, hogy újra és újra olvassuk. Imádom, hogy ilyen kitartóan tud lelkesedni!

-----------------------------------------------------------------

Hogy mi volt 2023 legjobb könyve? Ez megint egy nagyon nehéz kérdés. Gyerekkönyvek közül talán a Neinhorn-t emelném ki. Ez hagyta a legmélyebb nyomot mindannyiunkban, bár legtöbbet a kuflikat olvastuk el.

A felnőtt könyvek között az idén is nagy a verseny. A Hyperion duológia, a Lúg, A szomszéd lány és a Szíve helyén sötétség is mély benyomást tett rám. A maga nemében mindegyik fontos és jó könyv, de ha mindenképp bökni kell egy kedvencet, akkor legyen a Szíve helyén sötétség, mert az volt az év legnagyobb pozitív meglepetése.

Egyébként a moly statisztikái szerint elolvastam 58 könyvet és 14.128 oldalt. Tiszta büszke vagyok magamra. :)

1. Szabó T. Anna – Tóth Krisztina – Varró Dániel: Kerge ABC
Bevallom őszintén a szerzőkből kiindulva jobbra számítottam. Van köztük néhány kimondottan ötletes, jópofa darab, de azért sajnos sokszor erőltetett. Kár érte.

2. Marék Veronika: Boribon focizik
Manóc imádja Boribont. Nekem kevésbé tetszik, de a maga egyszerűségével és a focis témával teljesen lebilincseli a gyereket.

3. Marék Veronika: Boribon és a hét lufi
Ez a Boribon a lufikkal vette meg kilóra a kölyköt. Nem egyszer olvastam el, hanem inkább százszor.

4. Eric Carle: A telhetetlen hernyócska
Végre egy olyan gyerekkönyv, ami nekem is tetszik. Különleges illusztráció, humor, számok, színek. Nekem nagy kedvencem lett.

5. Marék Veronika: Annipanni, hull a hó!
Újabb Boribon sztori. Még véletlenül se azzal a szöveggel olvasom fel, ami oda van írva. Muhaha!

6. Varró Dániel: Akinek a lába hatos
Zseniális versek. Minden sorából süt, hogy a kisgyereknevelés alapvetően egy nagyon hasonló élménnyel ajándékozza meg a szülőket. :D

7. Borbély Szilárd: Nincstelenek
Nagyon mást vártam ettől a könyvtől. Bíztam benne, hogy egy kicsit közelebb kerülök ahhoz a Borbély Szilárdhoz, aki a tanórákon teljesen hozzáférhetetlen volt. Csalódnom kellett, ez a regény sem hozta őt közelebb. De ha nem ezzel a szemmel nézem a regényt, akkor tűpontosan ír a szegénység, a nélkülözés lélekölő hatásáról. Ahogy mindenki a gyengébbe, szerencsétlenebbe rúg bele. Akinél már nincs nyomorultabb ember, az meg az állatokba. Egészen gyomorszorító.

8. Jörg Mühle: Kisnyuszi aludni megy
Ez az egyik legjobb gyerekkönyv vételünk. Beépítettük az esti rutinba és Manóc imádja. Saját szövegünk és saját szertartásunk van hozzá. Nagyon nagy segítség az alvásra hangolódásban.

9. Julia Donaldson: A majom mamája
Egy újabb könyv, ami egyelőre inkább az én mániám, bár azért legalább 50-szer már biztosan fel kellett olvasnom ezt is. Szerencsém van Manóccal, mert imádja, ha olvasunk. Csak hordja az ölembe a könyveket vég nélkül és nem unja meg. :)

10. Csendes éj – Karácsonyi versek, dalok és mondókák
Anya vette ezt a könyvet, és azért tetszik annyira, mert a kedvenc karácsonyi dalaim is benne vannak. Például József Attilától a Betlehemi királyok. A kedvenc részem, ahogy J.A. megírta, milyen udvariasan küldi el Mária a látogatókat, mikor már ideje lenne megszoptatni a csecsemőt: "Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok!"

11. Berg Judit: Maszat épít
A Maszat könyveket sokkal jobban szeretem, mint a Boribont. Először is Agócs Írisz gyönyörűen illusztrál. A történetek pedig mind olyanok, amikkel egy 3-4 éves kisgyerek találkozik. Sakkal szívesebben olvasom ezredszer is, mint Boribont.

12. Nagy Boldizsár (szerk.): Meseország mindenkié
A nagy bedarálós balhékor rögtön megrendeltem, de sokáig nem tudtam hozzáfogni. Tulajdonképpen L. hamarabb elolvasta, mint én, és az ő lelkesedése lendített be engem is. Nem volt minden mese egyformán jó, de több kifejezetten ötletes, jól megírt darab van benne. Azért pedig külön köszönet illeti, hogy L-t teljesen berántotta az olvasásba. Azóta is falja a könyveket.

13. Berg Judit: Maszat a fodrásznál
Mindenki csodálkozik, hogy Manóc szeret fodrászhoz járni, nem fél, nem nyüzsög. Ebben nagy szerepe van ennek a könyvnek, illetve annak, hogy nagyon tudatosan készültünk együtt erre az élményre.

14. Marék Veronika: Boribon autózik
Ez meg autós. Én ezt is arra használom, hogy számolni tanuljunk.

15. Kristin Roskifte: Mindenki számít
Ez az eddigi életem során elolvasott egyik legérdekesebb könyv. Azóta lépten nyomon népszerűsítem, mert fontos lenne, ha mindenkihez eljutna, aki kisgyereket nevel. Leginkább az 5-12 éves korosztályt tudnám megcélozni, de valójában az egész családnak hasznos. Ez egy együttolvasós, beszélgetős könyv. Kizárólag így van értelme. Ha magára hagyod vele a gyermeked, akkor felesleges. A lényeg ugyanis az, hogy minden oldal elindít egy kis beszélgetést, együtt gondolkodást, valamit, amitől jobban megismeritek egymást, egymás világlátását, véleményét. A képek, a szereplők utáni "nyomozás" pedig szerethetővé teszi és lazítja, hogy egy-egy témába mindenki vérmérséklete és hangulata szerint folyhasson bele. A legjobb esti mese volt, amit eddig L-nak olvastunk.

16. Axel Scheffler: Pipp és Polli, A piros lufi
Ez volt az a pont, ahol költségcsökkentési és racionalizálási okok miatt (pl. hogy ne lepjenek el minket még ennél is jobban a gyerekkönyvek) beiratkoztunk a könyvtárba és rendszeres közös programmá tettük a könyvtárba járást. Ennek egyik nagy nyeresége ez a könyv is, ami a könyvek világába nyakig merülő Manóc újabb kapudrogja lett.

17. Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
Régóta szerettem volna már elolvasni, úgyhogy kölcsön kaptam végre. Nem volt rossz, sőt voltak benne kifejezetten érdekes részek (pl. a generációs szegénységben élők "gyorsabban élése"), de sajnos engem nem tudott eléggé megérinteni, mert nálunk semmilyen szinten nem szokás a családi traumákról beszélni. Én csak remélni tudom, hogy a grafomániám majd segít megtörni ezt.

18. Kiss Judit Ágnes: A csodabogár
L-nak választottam a könyvtárban, de előbb elolvastam, hogy ne adjak marhaságot a kezébe. Kedvesen didaktikus, de alapvetően bájosan megírt érzékenyítő könyv. Az elején van egy bárbeszéd a főszereplő kislány és a szekrényében talált undorító bogár között, ami jópofán váltja az olvasó nézőpontját, hogy empatizáljon a különbözőségekkel.

19. Berg Judit: Maszat a vonaton
Újabb könyvtáras szerzemény, amiben Maszat a tanyára utazik. Újabb Maszat könyv, amit milliószor elolvastam.

20. Marék Veronika: Öcsi és Bátyó
Az első emeleten lakó szomszédaink eladták a lakást és amikor Manóccal egyszer hazafelé jöttünk, akkor Anna beinvitált minket, hogy válasszunk a sok-sok könyv közül, mert az ő gyerekei már kinőtték ezeket és szívesen nekünk adná. Így került hozzánk ez a kis félig képregényes, félig szöveges mesekönyv. Van benne pár jópofa ötlet, de azért nem ugorja meg a Boribon könyvek színvonalát.

21. Patrick Ness – Siobhan Dowd: Szólít a szörny
Nagyon régóta szerettem volna már elolvasni és végre a könyvtár lehetővé tette. Azt kell mondjam, hogy sajnos nem jókor talált meg a regény. 20 évvel ezelőtt teljesen letaglózott volna. Ma már annyi cinizmus és olyan más élet van mögöttem, hogy szerencsére(!) nem tudtam együtt rezegni a könyvvel. Ettől függetlenül jó és fontos könyv.

22. Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne
Gyerekkorom kedvenc verseskötete. Ráadásul az én meseszépen illusztrált könyvemet olvastam fel Manócnak. Úgy imádom, hogy ő is szereti a verseket, mint én. :)

23. Jörg Mühle: Kisnyuszi bibis lesz
Szintén kisnyuszis lapozó, hogy a baleseteket is közelebb hozza a gyerekekhez, hogy a kisebb bibikből ne legyen dráma. Tökre szeretjük ezt is.

24. Rotraut Susanne Berner: Misu, a kisnyuszi
A dondban jött velem szembe először ez a könyv, és végül ott sikerült lecsapnom egy példányra belőle. És mekkora jó döntés volt! Ugyanaz a szerzője, mint az évszakos böngészőknek, csak itt most rövidke történeteket ír meg egy kisóvodás mindennapjaiból. Sooooook humorral, amire már Manóc is vevő.

25. Berg Judit: Doktor Maszat
Ezt Á-tól kaptuk kölcsön, és el is olvastuk párszor, de pont nem egy extrém olvasós szakaszban volt nálunk, illetve nem is akartam hosszan ülni a könyvön, úgyhogy már köszönettel visszaadtam.

26. Marék Veronika: Boribon vendégei
Jópofa lapozó, amit arra használtunk, hogy a számokat, színeket, állathangokat és állatneveket tanulgassuk vele.

27. Marék Veronika: Boribon cicája
Megvettem, átadtam, elolvastuk vagy kétszer, aztán elkallódott, úgyhogy eldugtam és később újra odaajándékoztam, de megint elkallódott a millió könyv között, úgyhogy lehet, hogy harmadszor is odaadom. :D

28. Paulette Bourgeois: Franklin és a karácsonya
Annától érkezett ez is, és nagyon jópofa a történet, mert a karácsonyi ajándékozást és adományozást állítja a központba és mélyen tudok azonosulni a szemléletével. Manóc még kicsi hozzá, de L. elolvasta.

29. Kiss Dávid: Cigánytelep nyolctól négyig
Poket könyv, amire régóta vágytam. Elég kijózanító minden sora. Azóta, hogy önkénteskedek, próbálom magam közelebb vinni azokhoz, akiken segíteni igyekszünk. Megérteni a generációs szegénységben élők nehézségeit és azok sokrétű okát. És megtalálni, hogy hol és hogyan tud sikeresen hasznosulni a segítségünk. Ez a kis napló már bepillantást engedett abba, hogy miért nem olyan egyszerű segítséget nyújtani, de nem reflektált olyan intelligensen a problémákra, mint a később olvasott L. Ritók Nóra fb bejegyzések és Nóra könyve.

30. Rotraut Susanne Berner: Misu mindenre kíváncsi
A Misus sorozat második darabja, de ebben van pár kevésbé sikerült történet is. De még így is bájos.

31. Rotraut Susanne Berner: Szia, Misu!
A Misus sorozat utolsó része. Ezt is a könyvtárból sikerült megszereznünk. Ez sokkal inkább hasonlít a későbbi böngészőkhöz. Nagy, az egész oldalt elfoglaló illusztrációk, pár soros szöveget, de itt visszatér az első kötetben is domináló humor, illetve a böngészőkben olyan jól működő illusztrációs történetmesélés.

32-40. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi sorozat
Megláttam a könyvtárban és úgy voltam vele, hogy itt az alkalom, elolvasom azt az ifjúsági sorozatot, ami az utánam következő generáció nagy olvasmányélménye volt. És alapvetően tetszett. Olyan volt, főleg az elején, mint valami tini szappanopera. Sokan sokféle hibát felróttak a sorozatnak az egysíkú karakterektől kezdve a fontos témákban kihagyott ziccerekig, és ezekkel nem is tudok vitatkozni. Viszont elfelejtenek egy fontos dolgot. Egy átlagos, középosztálybeli kiskamasz pontosan ilyen uncsi életet él. Taníthatott volna nekik egy ilyen sorozat sok fontos dolgot - ehelyett adott nekik egy olyan olvasmányélményt, amivel messzemenően tudtak azonosulni, mert könnyű volt hozzá kapcsolódni vagy a tényleges tapasztalataikon vagy a vágyaikon keresztül. És ez hatalmas érdeme Leiner Laurának.

41. Szabó Magda: Tündér Lala
L. még szeptemberben látta színházban és teljesen elvarázsolta. Én meg meséltem neki, hogy ebből bizony regény is van, amit aztán esténként felolvastunk. Én még gyerekkoromban olvastam, de már sokmindenre nem emlékeztem, úgyhogy jó élmény volt nekem is. L-nek meg annyira, hogy farsangkor a kis Giginek öltözött.

42. Varró Dániel: Akinek a foga kijött
Meggyőződésem, hogy Varró Dani az egyik legjobb kortárs költőnk. Engem abszolúte meg tud szólítani már gimis korom óta.

43. Berg Judit: Maszat öltözik
Banális téma, mégis milyen hasznos, ha egy olvasmányhoz tudják kötni a gyerekek ezt a bonyolult koordinációs feladatot. Sokkal megfoghatóbbá és jobban megjegyezhetővé teszi számukra. Berg Judit nagyon szerencsés érzékkel tudja megfogalmazni a kisgyermekkor legáltalánosabb helyzeteit. Agócs Írisz pedig gyönyörűen illusztrál. Ilyen egy igényes gyerekkönyv.

44. Berg Judit: Maszat játszik
Újabb könyvtári Maszat, szerettük ezt is.

45. Margaret Mazzantini: Újjászületés
NIOK-on jött szembe velem sokszor, aztán megtaláltam a könyvtárban és nagyon megörültem neki. Akkor még fogalmam se volt róla, hogy mennyire szét fog cincálni. A téma, a részletek, a gyarlóság, a szerelem, a kapcsolatok dinamikája. Milyen bátor könyv. Milyen tárgyilagos hang. Aki gyereket szeretne, de nehézségekkel küzd, az még véletlenül se vegye a kezébe.

46. Berg Judit: Maszat számol
Számolós, markolós Maszat. :D

47. Pap Éva (szerk.): A medvefiú
Az Annaféle hozományból van ez is. Finnugor népek népmeséivel. Kifejezetten szórakoztató, csak épp nem gyerekeknek.

48. Harcos Bálint: Felhőcukrászda
Amennyire imádtuk a Boszorkánycicát, ez annyira nem talált be. Sok-sok erőltetett kínrím, túlságosan kacifántos történet. Még szerencse, hogy a könyvtárból volt.

49. Julia Donaldson: A róka zoknija
Aranyos kis lapozó, de mire a kezünkbe került, Manóc totálisan meghaladta ezt a szintet.

50. Aditi Gupta – Tuhin Paul: Menstrupédia
Ezt a könyvet az Emilla Piros Pontban vettem L-nek, és kész főnyereménynek bizonyult. Kifejezetten kislányoknak lett kitalálva ez a képregény, hogy az ő nyelvükön meséljen pubertásról, hormonokról, női ciklusról. Elmondhatatlanul fontosnak tartom, hogy időben beszéljünk erről a gyerekekkel. Hálistennek ebben az anyja is partner.

51. Berg Judit: Maszat és a csőtörés
Ez még kicsit messzi terep volt Manócnak. Csőtöréshez szerencsére akkor még nem volt része. Azóta már igen...

52. Elizabeth McGregor: Jégmezők gyermeke
A Franklin expedícióról az Erebus meg a Terror sorsáról egy újabb fikciós írás. Dan Simmons klasszisokkal jobb volt, de covidosan ez is jó volt egynek.

53. Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni
Gyerekkorom mesekönyve. Manóc még kicsi volt egy kicsit hozzá, de hamarosan érdemes lesz újra elővenni.

54. Berg Judit: Maszat a repülőn
Maszat minden mennyiségben. :D Manóc választja a könyvtárban.

55. Axel Scheffler: Pipp és Polli, A szuper roller
A második születésnapjára rollert kapott Manóc, meg ezt a könyvet, hogy ezzel is kedvet csináljunk a rollerezéshez.

56. Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék
Ez a könyv sem első olvasásra aratta a legnagyobb sikert, de azóta már sok esti mesén előkerült. A három kiscicát konkrétan Manóc is kívülről fújja.

57. Jessie Burton: Múzsa
A babaház úrnője nem tetszett annyira a szerzőtől, de ez teljesen lenyűgözött. Izgalmas, hangulatos, élettel teli, fordulatos az utolsó másodpercig. Minden karakter hús-vér, hibákkal, esendőségekkel. Nagyon szeretem az ilyen regényeket.

58. Louis Sachar: Laura titkos társasága
Még kiskamasz koromban olvastam, aztán most L-nak olvastuk fel, és jó volt látni, hogy ő is élvezetét lelte benne.

59. Moskát Anita: A hazugság tézisei
Sok novella és egy kisregény. És a kisregény miatt megbocsátottam Anitának az Irha és bőr hibáit és a novellákat is. Ez a kisregény végre hozza azt a számtalan ötletet, azt a kísérletező innovativitást és azt a precíz kidolgozást, amit a Horgonyhely.

60. Giulietta Fiore: Sompolygó Samu és a sajt
Valamikor a D. könyve volt, mikor gyerekek voltunk. Aztán amikor L. volt kicsi, akkor neki olvastam el milliószor. Most Manócon a sor, és úgy tűnik, őt sem kerüli el a rajongás a ravasz bársonyróka iránt. Már SirM szerint az egésznek az a kulcsa, hogy én olvassam fel. :)

61. Iain Banks: A darázsgyár
Már régóta szemeztem a borítójával, szóval egy alkalommal mikor a könyvtárban kerestem megfelelő olvasmányt, szabályosan megszólított. És nem is kellett csalódnom benne. Nagyon beteg regény, de én kimondottan élvezem az ilyen sztorikat.

62. Charles Frazier: Hideghegy
Százévvel ezelőtt láttam a filmet és nagyon magával ragadott. Később a sztori elhomályosult, és leginkább Renée Zellweger parádés alakítása maradt meg. Mint az általam korábban olvasott másik Frazier regény, ez is komótosan indult és lassan hömpölygött. Közben persze megteremtve azt az atmoszférát, ami aztán beeszi magát az ember bőre alá és ott marad akkor is, amikor már rég nem olvassuk a könyvet. A mai napig be-bevillannak jelenetek, hangulatok belőle, és szerintem ilyet csak az igazán jó regények tudnak.

63. Stephen King: Carrie
Régi adósságom volt ez a könyv és bámulatos, hogy King regénye az idő előrehaladtával nem hogy nem öregszik, de hitelesen mesél bántalmazásról, bullyingról a mai olvasónak is. Kezébe nyomnám én a mai kamaszoknak is.

64. Laurell K. Hamilton: Rafael
Ő, az én kis guilty pleasure-öm. Nem tudok elég hálás lenni ennek a nőnek ezért a sorozatért.

65. Laurell K. Hamilton: Angyalok rettentő bukása
Amikor megvettem, azt hittem, hogy ez egy sima regény, és nem egy végtelen sorozat végre. Aztán amikor elkezdtem olvasni, dühösen vettem észre, hogy egy újabb sorozat első kötete. Annyira haragudtam, hogy napokig nem bírtam haladni vele. Aztán nekilendültem, és a végén azon nyígtam, hogy miért nincs legalább már angolul meg a folytatása. Hát hogy fogom én ezt kivárni???

-------------------------------------------------------------------------------------

Ennyi fért bele ebbe az évbe. Mivel most beleszámoltam azokat is, amiket a gyerekeknek olvastam, így simán  megugrottam az 52 könyvet, vagyis a heti egyet. Arról nem is beszélve, hogy a lista nem tárja fel, hogy egy-egy mesekönyvet hányszor olvastam fel újra és újra Manócnak. Az sem került fel ide, hogy augusztustól decemberig egy családi Bibliát olvastunk fel esténként L-nak. Mivel még csak az Ószövetséget olvastuk el, ezért ez a könyv majd a 2023-as évet fogja gazdagítani.

És hogy mi volt az év könyve? Hát ha az innovativitást és élményt nézzük, akkor Kristin Roskifte: Mindenki számít c. csodája. Egyébként egy Pici Piacon ajánlotta a figyelmembe a Csimota Kiadó standjánál a hölgy, akinek azóta sem tudok elég hálás lenni.

Ez az év egyébként is a gyerekkönyvek éve lett. És ezt egy kicsit sem bánom. Csodálatosan büszke vagyok mindkét gyerekemre, hogy szeretnek olvasni, szeretnek mesét hallgatni, hogy lenyűgözik őket a betűk. Már a kétéves is önállóan leveszi a könyveket a polcról és egyedül is ellapozgatja - vagy hozza, hogy "anya, olvassunk!". Hát mi ez, ha nem a legnagyobb könyves teljesítmény? :)

1. Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát?
Ez egy nagyon bájos ifjúsági regény a halálról. Nem nyomasztó, de végig a halált övező tabu lebontásán dolgozik. Kellemes olvasmány volt, nem bántam meg.

2. Walter Tevis: A vezércsel
Mivel általános iskolás koromban versenyszerűen sakkoztam, ezért nekem az izgis sztori mellé abszolút elhozta a nosztalgiahullámot is ez a könyv. Tök jó volt kicsit újraélni az egykori versenyek és készülések hangulatát. Annyi klassz embert ismertem meg a sakkon keresztül és olyan sok élményt adott. :)

3. Tom Rob Smith: A 44. gyermek
Na ez egyáltalán nem olyan volt, mint a film. Néha éreztem egy pici megbicsaklást, de alapvetően ez egy elég színvonalas krimi volt, ráadásul én nagyon bírom az "orosz hangulat"-ot.

4. Edith Eva Eger: Az ajándék
Még A döntésnél is jobban tetszett. Nagyon jók voltak az életből, a konkrét terápiákból vett példák. Még biztosan elő fogom venni a későbbiekben is.

5. Szlukovényi Katalin (szerk.): Diridongó
A Lidlben találtam véletlenül és nem tudtam otthagyni. Annyi jobbnál jobb kortárs vers is van benne, hogy azóta már két példányt is vettem ajándékba belőle. Manócnak már többször is végigolvastuk esti meseként. Imádja az egész család. A legnagyobb kedvencem a Némely kukacok életstílusáról.

6. Bán Zsófia: Vagánybagoly és a harmadik Á
A Meseország mindenkié c. könyv kapcsán olvastam róla egy ajánlóban és használtan beszereztem egy példányt. Egyáltalán nem bántam meg! Nagyon jópofa, könnyed, de egyáltalán nem didaktikus mese az elfogadásról, a különbözőségekről. L is elolvasta és neki is nagyon tetszett. Oda fogom adni anyának is.

7. Stephen King: A tűzgyújtó
Ez a könyv már nagyon régóta tervben van nekem, és nem is csalódtam benne. A könnyedebb King könyvek közé tartozik, de lebilincselően mesél. Jó volt együtt izgulni vele.

8. Sofi Oksanen: A kutyafuttató
Újra a realizmus talaján, újra belemenősen, bár nem annyira kőkeményen, de azért ez is igazi Oksanen. Lehoz az életről. A fenébe, hogy olyan sokat kell várni a következő regényre.

9. Art Spiegelman: A teljes Maus
Véletlenül találtam meg a nyaralás alatt az előszobai könyvszekrényben mamánál a Maus első kiadását. Még anno Síkfőkúton hallottam róla. Teljesen beszippantott rögtön. Annyira brutális, annyira húsba vágó. A képregény műfaja sosem tudott megérinteni - eddig. Ez viszont teljesen bedarált. Kötelezővé tenném a középiskolában.

10. Polcz Alaine: Asszony a fronton
Még egyetemista koromban olvastam egyszer. Most a Maus után úgy éreztem, mehet mégegyszer. Csak hogy ne felejtsem el, hogy micsoda borzalmak történhettek meg azokkal is, akik nem zsidóként szenvedték végig a második világháborút.

11. Szabó Magda: Katalin utca
Újabb regény ugyanebből a korszakból. Szabó Magda hozza a szokásos hatásvadász ámde lebilincselő stílusát, engem mégsem sikerült igazán elkapnia. Valószínűleg azért, mert az én életemből hiányzik az ilyen sorsfordító törés.

12. Roald Dahl: Matilda
L-nak olvastuk esténként. Tavaly valamikor megnéztük a filmet (és odaégettünk alatta egy tepsi tejpitét), úgyhogy mindenkinek volt már a fejében egy sztori, de még így is nagyon szórakoztató volt ez a kedves kis regény.

13. Pam Jenoff: Elvesztek Párizsban
Nem hallottam sose a brit kémnőkről, úgyhogy nem csak izgis, de tanulságos is volt a regény. Kellemesen romantikus, megfelelően adagolva izgalmas.

14. Hans Fallada: Kiskarácsony
Otthonról hoztam, de én nem emlékeztem rá gyerekkoromból. Őszintén szólva nem is vagyok benne biztos, hogy 10 éves kor alatt átmegy-e a történet lényege. Mindenesetre nagyon megkapóak a rajzok, a tömör szöveg és a bájos történet.

15. Ania Ahlborn: És bebújt az ördög
Hát itt valami sokkal jobbra számítottam. Az egyetlen szál, amit át tudtam érezni, az anya hozzáállása volt. A szerző nem ír rosszul, de igazán jól sem.

16. Laurell K. Hamilton: Övön alul
Az utóbbi idők legjobb Hamilton könyve. Olvastam róla, hogy túlságosan lelkizős. És tényleg. És ez a legnagyobb erőssége. Imádom, ahogy szépen van vezetve a krimi, és közben az emberi érzések, a párkapcsolati helyzetek is pszichologizálás, megmondóskodás nélkül vannak levezetve. Szuper volt, még ilyet!

17. Robert Galbraith: Zavaros vér
Rowling most sem hazudtolta meg magát. És szerencsére ő is előtérbe helyezte az érzelmeket, az emlékeket, a kapcsolatokat. És ez szerintem nagyon jót tett a sorozatnak. Ez volt az eddigi legjobb rész. (És amúgy azért kaptam a saját példányomat, mert Sanyinak korrektúráztam a doktoriját.)

18. Berg Judit: Rumini
Milyen cuki kis kalandregény! Klisék és mégsem. Kaland és tanulság, de semmi didaktika. Kellemes fordulatok, még én is izgultam. :D Jöhet a többi is.

--------------------------------------------------------------

Nagyon kevés ennyi könyv. Persze volt még sok, amit L-nak elolvastunk esténként, csak nem írtam fel őket. Meg hát Manóc mellett sokszor inkább játszottam abban a pár szabad órámban, hogy reseteljem kicsit az agyam.
A legjobb könyv pedig a Zavaros vér volt idén. De azért itt is van verseny: Hamilton, a Maus vagy Oksanen is ott van a topon. Meg a Diridongó, meg Az ajándék.

Jövőre több lesz!

1. J. D. Barker: Az ötödik áldozat
Valahogy ez a rész már sok volt. Kicsit erőltetett. Kicsit túl lett csavarva. De egyszer olvasósnak mindenképp működik.

2. J. D. Barker: A hatodik éjszaka
A regény a regényben kimondottan tetszett. Különösen úgy, hogy nem derül ki, hogy mennyi a hazugság és mennyi a valóság benne. Ez volt a legeredetibb mozzanat a trilógiában. Még úgy is behúzott, hogy a csattanó rémesen túl lett bonyolítva és teljesen hihetetlen volt.

3. Janikovszky Éva: Örülj, hogy fiú
Én enélkül a sztereotípia halom nélkül is örültem. :) De mivel anyukám is elolvasta ezt és ennek a párját is anno, ezért énis megtettem.

4. Alison Gopnik - Patricia K. Kuhl - Andrew N. Meltzoff: Bölcsek a bölcsőben
Megfogadtam, hogy újraolvasom, ha gyerekem lesz, úgyhogy újraolvastam. Még mindig szórakoztató és érdekes egyszerre. Jó az olyan olvasmány, ahol a tudományos ismeretterjesztés ilyen hétköznapi nyelven is meg tud valósulni.

5. Frank Herbert: Dűne
Ahh, imádtam. Zseniális. Kicsit fáj a szívem, hogy nem gimisként olvastam, de valszeg jobb ez így. Mostmár elég érett vagyok hozzá. Politika, intrika, világépítés, nagyszerű jellemrajzok. Tényleg fantasztikus, és semmit nem koptatott rajta az idő.

6. Ignacy Karpowicz: Szálkák
Ez egy nagyyon fura könyv volt. Az egyik fejezetben földhöz akartam vágni annyira szörnyű volt, erre a következő fejezet mégis tetszett. Nagyon rendhagyó olvasmány volt, látszik, hogy nem angolszász irodalom.

7. Megan Abbott: Fogd a kezem
Amennyire tetszett Abbott előző regénye, ez most olyan gyenge volt. A szokásos erőssége, hogy olyan hátteret választ, amibe szívesen kukkant be az ember, nos ez most is működött, csak most sajnos kisebb hangsúlyt kapott. Cserébe teljesen nehezen hihető volt mind a bűntény, mind a motiváció. Kár érte.

8. Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők
Továbbra sem szeretem a novellákat. Pedig nagyon akartam szeretni ezt a kötetet. Volt is benne pár történet, ami tetszett. Egy kifejezetten kedvemre való is volt. De sajnos itt is előjött az, amit a novelláknál én sokszor érzek: a túlságosan erőltetett ködösítés és a teljesen öncélú, értelmetlen csattanó.

9-15. J. K. Rowling: Harry Potter sorozat
Ez a sorozat nekem több, mint egy sima könyv. Végül szülés előtt nem sikerült befejeznem, de így legalább az első időszak nehézségeiben a HP egy biztos nyugvópont, egy tökéletes pihenés lehetett. :)

16. Dr. Seuss: Zöld sonkás tojás
Tündéri spanyol tanárnőm meglepett négy Dr. Seuss mesekönyvvel, amiket Manócnak szánt. Voltak fenntartásaim, de kiderült, hogy zseniális szövegek. :D Szabó T. Anna jó munkát végzett a fordításokkal. A kedvencem ez a könyv lett. Még SirM is azt mondta rá, hogy felettébb szórakoztatóan tudom felolvasni a gyereknek.

17. Dr. Seuss: Kell egy kedvenc
A négy Dr. Seuss könyv közül nekem ez lett a legkevésbé kedvenc, de még ebben is aranyos összhang van a rajzok és a szöveg között.

18 Dr. Seuss: Ha lenne egy cirkuszom
Ez a legösszetettebb szövegezésű mese a négy közül. Nagyon bírom, ahogy a végletekig fokozza a cirkuszi mutatványok leírását, hogy aztán egy felnőttként roppant vicces csattanóval lezárja.

19. Dr. Seuss: Kalapos macska
Látszik, hogy ez a Dr. Seuss emlékszik arra, milyen volt gyerekként unatkozni. Nekem mondjuk kevés ilyen emlékem van, de cserébe az én gyerekemen tökéletesen látom a jelenséget. Így meg külön vicces.

20. Margaret Atwood: Testamentumok
Az eleje döcögősen ment, de ez inkább a csecsemőgondozás számlájára írható. Egyébként kellemes, fordulatos Atwood regény volt, a már megszokott színvonalon, de azért a Vak bérgyilkost nem verte.

21. Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Anyámtól kaptam kölcsön és azt kell mondjam, hogy kellemes, szórakoztató krimi volt. Egyszer olvasós, de annak tökéletes.

22. Susanna Clarke: Piranesi
Nem olvastam Clarke előző könyvét, de ennek megfogott a fülszövege. Végső soron nem volt rossz regény, de az én ízlésemnek egy kicsit lassan hömpölygött (ami pl. Atwoodnál sosem zavar). Ami még ennél is jobban piszkált, az a hihetetlenül naiv főhős. Engem ez a fokú naivitás rendszerint végzetesen idegesít. Most is csak azért tudtam megbocsátani, mert szép lassan kibontakozott az oka ennek a jellemhibának. Sokkal jobb könyv lett volna, ha a háttér jobban ki van dolgozva. Arról még tök szívesen olvastam volna. De végső soron így se volt rossz.

23. J. R. R. Tolkien: A babó
A gyereknek olvastuk esti meseként. Végre megérett rá, és nagyon élvezte is, még ha nem is értett meg minden mozzanatot. Jó érzés volt ilyen összetett szöveggel tölteni az estéket. :)

-------------------------

Ez az év sajnos nem volt olyan termékeny olvasás szempontjából, mint a tavalyi. Mondjuk ennek is megvan az oka, és így már nem is bánom. :) A legjobb olvasmányélmény kétségtelenül a Dűne volt. Nagyon szeretném a folytatásokat is olvasni már, de ez komolyabb szellemi ráfordítást igényel, mint amire egyelőre ennyi alvásmennyiséggel képes vagyok. Szóval addig is marad Dr. Seuss, akit lehet olvasni a gyerekeknek is. :D

1. F. G. Haghenbeck: Frida füveskönyve
Eléggé nyögvenyelősen haladtam vele az elején. Nem is sikerült befejezni 2018-ban. A stílusa sokszor volt döcögős, sután férfias. A leszbikus szexjelenet annyira bénára sikerült, hogy majdnem abbahagytam az egészet. A mexikói kultúra viszont magával ragadó, a receptekből pedig többet is bejelöltem kipróbálásra.

2. Robert Galbraith: Kakukkszó
Elég lassan pörgött fel, de utána szépen beszippantott, úgyhogy 400 oldalt daráltam le egyetlen nap alatt. A jellemek érdekesek, a nyomozás izgis volt, még akkor is, ha Rowlingnak nem ez a legerősebb oldala.

3. Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban
Még évekkel ezelőtt vettem meg a Varró Dani által újrafordított nagyalakú verzióját a könyvnek, de csak most vettem rá magam a könyvklub januári kihívása miatt, hogy elolvassam (betiltott könyvek volt a téma). Alapvetően tetszett, bár nem egy nagyívű történet. A szereplői is jobbára idegesítőek. Cserébe viszont tökéletesen visszaadja szerintem egy 6-7 éves kislány gondolkodásmódját, és simán el tudom képzelni, hogy a mi gyerekünknek is tetszeni fog. A kedvenc részem ez lett belőle: "Rendben van - mondta a Macska, és most egészen lassan tűnt el, a farka végénél kezdte, és a mosollyal fejezte be, ami egy ideig még ott maradt utána a levegőben. Nahát! Sok macskát láttam már mosoly nélkül - mondta Aliz -, de mosolyt macska nélkül!" (64. o.)

4. Robert Galbraith: A selyemhernyó
Na, ez már sokkal jobb volt, mint a Kakukkszó. Valahogy okosabb krimi. Végig éreztem, hogy ott vannak a nyomok a szemem előtt, de nem áll össze a kép. Aztán szép kis katarzist kaptunk. És még a romantikus szál is nagyon visszafogott. Igazán remek. Ha ez a javuló tendencia megmarad, akkor a következő részeket (hogy Dudley Dursley szavaival éljek) mostakarom.

 5. Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek
Gyorsan pörög előttünk a főszereplő élete, olvastatja magát, ilyen egyszuszra legyűrős. Mivel részben Nyíregyen játszódik, ráadásul az én életemmel párhuzamosan, ezért sok ponton éreztem kellemes nosztalgiát. De csak kis mértékben, mert a főhős élete annyira kiábrándító és szar, hogy attól én nagyon messze vagyok. Viszont példásan bemutatja, hogy az anyagi és érzelmi sivárság, szeretetlenség hogyan termeli újra magát generációkon átívelve a legjobb igyekezet ellenére is.

 6. Szofija Andruhovics: Felix Austria
Még vagy 3 éve kaptam FK-től ezt a könyvet. Magamtól bizonyára soha nem veszem le a könyvesboltban a polcról. Eddig nem éreztem ihletet az elolvasására, de most valahogy nekiveselkedtem. SirM-nek tetszett a borítója. Aztán a múltkor a spanyol tanárom is megdicsérte. Engem amúgy nem nyűgöz le annyira ez a borító. Ami a regényt illeti, igazán kellemes olvasmány volt. Nem tökéletes, de azért egész jó. Általában idegesítenek a tehetetlen és önsorsrontó szereplők, de Sztefa úgy barmolja el a saját életét, hogy közben folyamatosan van benne egy tevékeny törekvés, egy mély meggyőződés, saját magába vetett hit. A regény szép lassan bontja ki a Sztefa szemén keresztül, hogy milyen pontokon is hibádzik ez a kép. Ez a lélektani fejlődés a könyv fő erőssége. A kissé néhol terjengős leírások viszont semmit nem tesznek hozzá igazán sem a hangulathoz, sem a fősodorhoz. Értem én, hogy meg akarják idézni a békebeli Monarchiát, de valahogy mégsem sikerültek elég plasztikusra. Mindenesetre igazán érdekes olvasmány volt. Kifejezetten jó néha nem az angolszász kultúrkör szerzőit olvasni.

 7. Margaret Atwood: Alias Grace
Ez egy rövidebb regényként sokkal jobb lett volna, de még így is elég jó volt. Mondjuk a hipnotizálós baromság, a doktor akaratgyenge, teszetosza nyűglődése és a végén a happy end nélkül sokkal jobb lett volna. Viszont a korrajz érdekes, és Atwood baromi plasztikusan ír. A Grace tolmácsolásában szóló dolgokat végig nagyon élvezetes volt olvasni, még ha az elején a stílusba bele is kellett rázódni.

 8. Clifford D. Simak: A város
Könyvklubra választottam mint G. barátom kedvence, de ehhez a könyvhöz én túl cinikus vagyok. Pedig voltak benne elgondolkodtató részek, de valahogy mintha minden gondolatmenetet elvágna. És az emberiséggel kapcsolatos meghaladott elméletek, meg az optimizmusa tőlem nagyon távol áll.

9. Kazuo Ishiguro: Ne engedj el
Már az első percben berántott a stílusa, meg ahogy szép lassan kibomlanak a világ részletei. Végig fogva tartott az emberi dráma, a visszaemlékezés. Hagyott maga után gondolkodnivalót is, meg egy nagyon szuper olvasmányélményt is.

9. Neil Gaiman: Óceán az út végén
Újraolvastam, és másodszor is tökéletes az élmény. Tökéletesen működik a mese. A feszültség, a félelem és a biztonságérzet is. Könnyű elmerülni a világában és még mindig szerelem.

10. Robert Galbraith: Gonosz pálya
Szeretem, ahogy Rowling kibontja a szereplők jellemrajzát. Nekem ez sokkal izgalmasabb, mint a krimi szál. Tulajdonképpen az egész nyomozás csak ürügy arra, hogy mégtöbbet megtudjunk a főszereplőkről. Ezért is voltam olyan mérges a befejezés miatt.

11. Bram Stoker: Drakula gróf válogatott rémtettei
Az általam olvasott kiadás szövegezése eléggé nehézkes volt számomra, amit jópár oldal után szoktam csak meg. A történet viszont feszes szálú, érdekes. Jól megkomponált, időtálló regényt sikerült Stokernek írnia. Egészen hihetetlennek tűnik azonban, hogy az azóta született vámpíros tematikájú alkotások jelentős része innen gyökerezik. Azokhoz képest ez egy igencsak szűkszavú alkotás (már ami a vámpírok tulajdonságait, viselkedését illeti).

12. Dacre Stoker - J. D. Barker: Dracul
Ez egy sokkal jobb könyv is lehetett volna. Aki bármilyen értelemben a Drakula előzményére vár, szerintem keserűen csalódni fog. Sem a tartalom, sem a kivitelezés nem hasonlít a nagy elődhöz. Hangulatában sem idézte meg bennem a Drakulát, de ez nem feltétlenül hátrány. A könyv izgalmas horrorként indul, érdekes és jól megrajzolt jellemű főszereplőkkel, akik nem sablonosak és nem egysíkúak. És ez marad a Dracul legfőbb erőssége. Az ígéretesen induló horror szál ugyanis okosan adagolva halad a tetőpont felé, onnan azonban szomorú mélyrepülésbe kezd. A konfliktus feloldása fájóan sablonos. Túl sok a leegyszerűsített és elcsépelt klisé. Kár érte, mert vastagon benne volt a potenciál.

13. Douglas Adams: Galaxis útikalaúz stopposoknak
Még valamikor gimis koromban olvastam, de emlékszem, akkor a takarót tömködtem éjjel a számba, hogy a röhögésemmel ne ébresszem fel a családot. Ma már nem hozta ezt az élményt, de ettől függetlenül klasszikus.

14. Robert Galbraith: Halálos fehér
Több volt az érzelmi szál, mint a nyomozás, de én még az ilyen szappanoperás picsogásért is odáig vagyok, ha Rowling írja, mert a jellemrajz az még mindig a specialitása.

15. Dániel András: A kuflik és a szélposta
Azóta, hogy egyhuzamban lepörgettük a 13 részes animációt egymás után kétszer, én menthetetlen kuflirajongó lettem. Nem volt kérdés, hogy könyvben is kell, és tökéletesen működik úgy is.

16. Moskát Anita: Irha és bőr
Amennyire vártam ezt a regényt, annyira csalódás lett. Pedig jó és fontos témákat feszeget. És mégis papírszagúak maradtak a szereplők. Nem tudtak életre kelni, és én ezt nagyon fájlalom.

17. Sheila Heti: Változások könyve
Egy könyv a gyermekvállalás dilemmájáról, amit nekem el kellett olvasnom ebben az évben. Bár az elbeszélő sokszor sekélyes, önmagába újra és újra visszafutó gondolatmenete hamar fárasztóvá válik, mégis tud valami fontosat: értékítélet nélkül elmélkedik egy olyan fontos témáról, ami a legtöbb nő fejében élete során legalább egyszer megfordul.

18. Torben Kuhlmann: Armstrong
Félúton a képregény és a mesekönyv közt ott van Armstrong, a kisegér, aki bebizonyítja az egértársadalomnak, hogy a Hold nem sajtból van. Szupercuki.

19. Octavia E. Butler: Hajnal
Ú, hogy ez milyen jó regény volt! Formabontó, új, izgalmas, egy kicsit sem sablonos. Nem sok sci-fit olvastam életemben, de nekem ez a könyv egy egészen új megközelítésben tálalta az "idegenek" kérdését. Még, még!

20. Vecsei H. Miklós - Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából
Mert egy verseskötet mindig kell. És mert zseniális versek (is) bele lettek válogatva. És mert az egész bőrbe van kötve és befér a zsebedbe.

21. Szvetlana Alekszijevics: Nők a tűzvonalban
Eredetileg a Csernobili imát akartam, de azt éppen nem lehetett, ezt meg akciósan. Ráadásul a színházban ez a könyv is bele volt dolgozva a darabba, amit láttunk. És úristen. Minden sorát kötelezővé tenném, különösen azoknak, akik szerint a háború valami magasztos és hősi dolog.

22. Dan Simmons: Káli dala
Simmons ezt eltolta. Az én ízlésem szerint szerint nem is kicsit. A célja saját bevallása szerint az volt, hogy írjon egy könyvet az (emberi) gonoszságról. Ez itt még nem sikerült, ellentétben a Terrorral.

23. Dániel András: Kuflik a föld alatt
Ezt nem magyaráznám túl, a kuflik jöhetnek minden mennyiségben.

24. Laurell K. Hamilton: Elátkozott kígyók
Én továbbra is nagyon szeretem ezt a sorozatot. Úgy tud megszólítani, mint ebben a témában semmi más. Nagy kár, hogy most sokat kell várni a következőre.

25. Tünde Farrand: Farkasország
A fülszöveg és az ajánlók csőbe húztak. A világépítés egy darabig kifejezetten jól működött, de aztán elkezdett kilógni a moralizáló lóláb, majd a végére teljes szélsőségekké esett szét. Kár érte.

26. Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
A sorozat mellé elengedhetetlen elolvasni ezt a könyvet, hogy mindenki megértse, hogy az emberek nem látták és nem látják ma sem, hogy az aprónak tűnő sumákságok, az átgondolatlan cselekedetek, az „ügyeskedés” mind visszahullnak rájuk (vagy szeretteikre, vagy más ismeretlen emberekre). Ez a könyv nem adja vissza az emberiségbe vetett hitünket – inkább még a maradékot is elveszi, és jogosan.

27. Jacek Dukaj: Zuzanna és a világmindenség
Aki részletgazdag világépítésre, okos magyarázatokra, elgondolkodtató filozófiára vágyik, az inkább keressen másik könyvet. Aki sodró lendületet, baromi érdekes világot, izgalmas távlatokat és szikrázó képeket szeretne a fejébe, na az jó helyen keresgél. Tud valamit ez a Dukaj, ami engem most elég jól elkapott.

28. Deliága Éva: Ketten háromfelé
A pszichológia szerintem a legtöbb embert érdekli. Még ebben a kicsit didaktikus formában is, mert akárhogyis nézzük, rólunk szól.

29-31. Margaret Atwood: MaddAddam trilógia
Ó, Atwood, milyen klassz könyveket írtál! És én mennyire imádom minden sorodat. Szerintem ez a sorozat úgy lett egyre jobb és jobb, ahogy haladt előre. Ugyanannak az eseménysornak a millió szemszögből való kibontása egy ilyen zseniális író keze alatt, hát erre nincsenek szavak.

32. Nnedi Okorafor: A halálmegvető
Én vártam a feketeafrikát, de valahogy nem érzem úgy, hogy megkaptam volna. Szerintem csak valami kilúgozott, elpuhított, mesébe csomagolt Afrika képet tudott adni ez a könyv, hogy a gyereknek se fájjon nagyon. De nekem ez kevés.

33. Kira Poutanen: A csodálatos tenger
Ez a könyv nem csak egyszerűen azt meséli el,hogy hogyan válik egy 15 éves kamaszlány egyre soványabbá. Nem csak egyszerűen bepillantást enged, hanem fogja a kezed és szépen fokozatosan húz le magához. Tökéletes allegória a címben említett csodálatos tenger. Igen, így, a csodálatos-sal együtt. Ahova kifut a könyv, az pedig maximálisan hitelessé teszi még a fikciót is.

34. Szabó Magda: Az őz
Szabó Magdára jellemző szerintem némi hatásvadászat. Ahogy adagolja a fordulatokat, hogy na, most lehet sajnálkozni, most értetlenkedni, most a kályhától indítom a mesét, ééés most, na most lehet sírni. És hatásos. Amikor nem tudtam haladni a szöveggel, akkor meg ott motozott az agyamban. Én nem is tudom, mit lehetne még ezen kívül mondani. Hihetetlenül erős regény.

35. Michael Cunningham: Az órák
Valahogy nekem ez a regény nem annyira adta. Ebben bizonyára nem kis szerepe van annak, hogy Virginia Woolf életéről és munkásságáról vajmi keveset tudok.

36. Alfonso Cruz: Virágok
Az elején azt hittem, hogy ez is egy újabb regény, ami a férfiak életközepi válságáról picsog, ráadásul veszettül dühítő módon. Aztán átfordult az egész egy haseki mesélésbe, és én elkezdtem őszintén imádni ezt a könyvet.

37. Alice Sebold: The lovely bones
Idén angolul. Még mindig ugyanolyan sokat jelent számomra.

38. Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Komoly restanciámat róttam le idén ezzel a robosztus regénnyel, de maximálisan megérte. Nagyon szerettem a hibái ellenére is. Mitchell úgy zongorázik az emberi érzelmeken, hogy csak na.

39-50. Darren Shan: Vámpírkönyvek
Ifjú éveim nagy kedvence volt, úgyhogy most jó társam lett a kórházi és ottoni kényszerpihenő alatt is. Az első hat kötet egészen zseniális. Azután elkezd kicsit veszíteni a varázsából, de azért, ha az ember nem tudja a végét, akkor simán húzza.

51. Ted Chiang: Életed története és más novellák
Nyolc novella van a könyvben, de nekem nem annyira jött be. Az első kettőt kimondottan untam. Mondjuk nem vagyok egy novellás alkat, úgyhogy biztos ez is közrejátszott. Azért a kötet címét adó novella jó volt. Meg az utolsó. Meg végülis a 72 betű és a Nullával való osztás is. Jóvanna, nem volt ez rossz kötet, de azér néha felbaszott.

52. J. D. Barker: A negyedik majom
Én nem mondanám, hogy ez egy kiemelkedő krimi, ha nem álmodtam volna vele több napon keresztül, és ha nem kattogtam volna rajta folyamatosan, amikor épp elernyedt az agyam ébren is akár.

------------------------------------------------------------------------------

Véget ért a 2019-es esztendő, és elmondhatom, hogy utoljára kb. áltsulis koromban olvastam ilyen mennyiséget. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy átlagosan minden hétre jutott egy könyv! Az elolvasott oldalak száma egyébiránt: 17.714, tehát kurvasok. :D És ebben még benne sincsenek azok a könyvek, amiket nem fejeztem még be, illetve amiket felesben olvastunk estimese gyanánt.

Szóval olvasás szempontjából ez egy kiemelkedően sikeres év volt, amit nagyon élveztem. Pont emiatt az év legjobbját is nagyon nehéz kiválasztani. Szoros a verseny, hiszen Alekszijevics, Atwood és Szabó Magda is versenyeznek, plusz a verseskötet. Ha mindenképpen választani kell, akkor Az őz az idei győztes. Szigorúan Rozalént hallgatva hozzá. Mindenképp újraolvasós.

Kívánok magamnak és mindenki másnak is könyvekben gazdag 2020-as esztendőt!

1. Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek
Nagyon sokat lehet tanulni ebből a könyvből a kutyákról, a gyerekekről, az etológiáról. Csányi könnyedén ír ismeretterjesztő szöveget, amit könnyen lehet olvasni.

2. Spiró György: Kőbéka
Nem ez Spiró legsikerültebb könyve, pedig vannak benne kifejezetten jól elkapott szkeccsek. Az egész valahogy mégis szétesik.

3. Miraide Takasi: A macskavendég
Murakamin kívül nem sok japán szerzővel volt dolgom, de úgy tűnik, Miraide is hozza azt a különleges atmoszférát, vagyis ez valami keleti sajátosság lehet. Ebben a regényben nem történik túl sok minden, mégis olyan az egész, mintha valami verset olvastam volna prózában. Magával ragadó hangulata volt.

4. Jennie Melamed: Lányok csöndje
Sok ponton hátborzongató történet egy olyan világról, ahol a nők csak addig hasznosak, amíg szülnek pár gyereket, és ahol a kislányokat arra használják az apák, hogy szexuálisan kielégítsék őket a feleségeik helyett. A regény legértékesebb része, hogy gyereklányok gondolatait és tetteit tudja hitelesen visszaadni.

5. Charlie Jane Anders: Minden madár az égen
Éljen a progresszív fantasy! Modern történet, csetlő-botló figurák. Szeretem az ilyen történeteket.

6. Jojo Moyes: Me before You
Angolul mindigis lassabban olvastam, de a történet könnyedsége segítségemre volt. Ez volt az idei év könnyed olvasmánya.

7. Dan Simmons: Terror
Ez volt az első Simmons regényem, de biztosan nem az utolsó. Eszméletlen jó horror volt. És a regényben az igazi hideglelős borzongást nem a misztikus szörnyeteg váltotta ki, hanem annak a tűpontos leírása, hogy az ember hogyan képes lealjasodni. Több, mint ezer oldal, de simán olvastam volna mégegyszer ennyit is.

8. Erika Johanssen: Tear végzete
Nagyon izgultam, hogy tényleg olyan elcseszett vége lesz-e a sorozatnak, mint ahogy olvastam róla, de hálazégnek erről szó sincs. Tökéletes, a korábbi részekhez maradéktalanul méltó, színvonalas lezárás lett. Ha lehetséges, akkor még a második résznél is izgalmasabban. Az év egyik legjobb könyve.

9. Szabó T. Anna: Senki madara
Ha madarat szeretsz, égbolt légy, ne kalitka. Hogy ez milyen igaz. És az a könyv milyen meseszép. A rajzok és a szöveg tökéletes harmóniája.

10. Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Atwood baromi jó mesélő. Ez a regény pedig nagyon eltalált leírása egy disztópiának. A kötelező happy end pedig csak lebeg a levegőben. Így sokkal könnyebb úgy kezelni, hogy valóságos.

11. Naomi Alderman: A hatalom
Juj, de nagyon nehéz olyan könyvet olvasni, aminek minden szereplője ellenszenves. Nem úgy, mint mondjuk a Candide-ban, ahol érzed az abszurditást. Itt valahol mindenki megnyeri kicsit a szíved, miközben elköveti a hibáit és a maga mocsokságait, amiktől a hideg futkos a hátadon. Vagy egyszerűen csak idegesít, hogy sosincs szerencséjük. Baromi érdekes könyv volt, de szeretni nem tudtam.

12. Veres Attila: Éjféli iskolák
Bizakodó voltam, hogy hozza azt a jó kis nyíregyes atmoszférát, amit az Odakint sötétebb is, de nagyrészt csalódnom kellett. A novella amúgy sem az én műfajom. Volt azért benne néhány, ami tetszett, de nagy rajongó nem lettem.

13. China Miéville: A város és a város között
Na, mostmár azt is tudom, hogy a noir nem az én műfajom. Pedig a világötlet nagyon különleges. De a sztori iszonyú nehézkes volt. Kár érte. Azért adok még Miéville-nek még egy esélyt.

14. Margaret Atwood: A vak bérgyilkos
Atwood baromi jó. Ez még jobb volt, mint a szolgálólány. Bár a beágyazott regénynek nem mindig értettem a funkcióját, de a családregény szál lenyűgözően jó volt. Jövőre jöhet az Alias Grace!

15. Brandon Hackett: Xeno
Sci-fivel való ismerkedésem idei lépcsője Botond regénye volt, ami eléggé tetszett. A xenofóbia amúgy is olyan téma, ami érdekel engem. Olyannyira, hogy kedvet kaptam elolvasni korábbi írásait is. És jövőre a felesége is kijön egy új regénnyel. :)

16. Steven Rowley: Lily és a polip
Ezt a könyvet még D-nak vettem valamikor, de most elhoztam kölcsönbe. És nagyon nem tetszett. Idegesített a végtelenül béna főhős, meg ahogy megpróbálja a homokba dugni a fejét. De az is lehet, hogy csak rosszkor talált meg. Már csak azért is, mert néha be-bevillan pár jelenet a könyvből.

17. Christian Moore: Biff evangéliuma
Juj, de régen készültem már elolvasni ezt a könyvet! És az idén végre megvettem a Szellemlovasban. Könnyesre röhögtem magam rajta. Eszméletlen volt. :D

18. Homonnay Gergely: Az elnökasszony - A bundás választás
Erzsi hozta a szokásos színvonalat. Orvosi váróban való időtöltésnek tökéletes.

19. N. K. Jemisin: Az ötödik évszak
Újra kellett olvasni, hogy a következő két résznél ne az legyen, hogy fingom sincs, hogy mi történt.

20. N. K. Jemisin: Az obeliszkkapu
Jujj, de jó kis fantasy ez! Szépen továbbrajzolta a világot, amit az első részben felvezetett.

21. N. K. Jemisin: A megkövült égbolt
Hálazégnek, hogy nem lett csöpögős befejezése. Szerettem ezt a sorozatot. De értem, hogy miért nem vette be sok ember gyomra. Nem egyszerű olvasni. Ez egy okos regény.

22-28. J. K. Rowling: Harry Potter sorozat
Még mindig tökéletes. Always

29. Edit Eva Eger: A döntés
Annyit olvastam róla a NIOK-on, hogy végül bedobtam a kosárba. És mennyire nem bántam meg! Azta, de jó könyv volt. Lázasan izgultam, miközben végig úgy éreztem, hogy segíteni akar rajtam, ha hagyom. Gyanús, hogy nem árt majd újraolvasni.

Még belekezdtem egy harmincadik könyvbe is, de azt végül nem sikerült befejezni. Sebaj, már nem akarom magam ezzel nyomasztani. Végülis a 29 sem olyan rossz. A legjobb könyv idén a Terror és A döntés voltak, de egész biztos, hogy Atwoodtól még fogok olvasni mást is. Meg jövőre jöhet Rowling krimi sorozata is. Könyvekben (is) gazdag 2019-et mindenkinek! :)

Jövőhéten hivatalos vagyok egy kis könyvklubos találkára, ahol a sci-fi lesz a téma. Ennek apropóján választottam G. barátom javaslatára a Xenot legutóbbi olvasmányélményemmé. Mivel a találka ideje még messze van, és attól félek, hogy nagyon megfakulnak az emlékek (pláne ha közben belekezdek valami újba), ezért gyorsan összegyűjtöm, hogy most milyen benyomások vannak bennem a regénnyel kapcsolatban.

Ami a témaválasztást illeti, a xenofóbia és az ilyen szociológiai-pszichológiai témák mindig is foglalkoztattak, úgyhogy jó kapudrog ez a könyv még az olyan "sci-fi szűz" emberek számára is, mint amilyen én vagyok. A cselekménye kellően pörgős, a szereplők személyisége dinamikusan bontakozik ki és egészen plasztikus is. Kifejezetten szerethető alakokkal van tele a regény, könnyű azonosulni velük (nem úgy, mint pl. Alderman Hatalomjának szereplőivel). Emellett viszonylag kevés hardcore tudományos fogalommal dobálózik, ami így nem nehezíti az olvasást. Az egyik xeno faj, a firkák nyelve ugyan tartalmaz hexa színkódokat, de azok nem voltak zavaróak - mondjuk lehet, hogy ebben a frontendes tapasztalatomnak is benne van a keze.

Összességében az, hogy a regény műfaja szerint sci-fi szerintem nem nehezítette meg az olvasást, vagy nem befolyásolta a könyv élvezhetőségét. Számomra a háttér csak háttér volt. Sokkal érdekesebb volt, hogy milyen dinamika jön létre az egyes szereplők és érdekcsoportok között. Ezekről szívesen olvastam volna akár többet is.

A regény nagy fordulatot is tartogat párat az olvasó számára, és mindössze egyetlen részlet tűnt számomra unalmasnak (bár dramaturgiailag megértem a funkcióját). Összességben korrekt, élvezetes könyv, amit nyugodt szívvel elolvashat bárki, aki kacérkodik a gondolattal.

Még most hagynám leülepedni kicsit, mert nem vagyok róla teljesen meggyőződve, hogy mondjuk mást is olvasnék-e szívesen a szerzőtől. Valahogy hiányzott belőle nekem valami, csak még nem jöttem rá, hogy pontosan mi. Ha rájövök, majd leírom. :)

2017-ben is feljegyeztem minden elolvasott könyvet. Szomorú módon ez is egy rövidebb lista lett. Mentségemre szóljon, akad azért egy-két nagyobb lélegzetű mű is köztük, amik a sokszáz oldal ellenére egynek számítanak.

1. Sarah Lotz: A negyedik nap
2016-ban a Hármakkal, most pedig ezzel nyitottam az évet. Azt kell mondjam, nem ütötte meg a Hármak színvonalát, pedig egészen izgalmas és érdekes jellemrajzokkal tűzdelt horror. Viszont hiányzik belőle a rendhagyó struktúra, és a csattanó sem sikerült olyan ütősre.

2. Murakami Haruki: Sötétedés után
Eddig csupa jó Murakami könyvet olvastam. Eddig. Ez viszont nagyon nem tetszett. Számomra teljesen céltalan volt. Egyszerűen nem tudtam elkapni a fonalát. Untam.

3. L.K.Hamilton: Jason
Az évi szokásos vámpíradagom első része. Egy kisregény, ami hozza a szokásos színvonalat, bár kétségtelenül sokkal erősebb történeteket mesél el Hamilton, ha van elég oldal.

4. L.K.Hamilton: Fagyos halál
Igen, a guilty pleasure, amit az ember alig bír letenni, aminél falod a sorokat. És Hamilton továbbra is olyan dolgokat mutat meg, amik az én habitusomhoz is igen közel állnak, vagy legalábbis érdekelnek, nyitottnak érzem magam irántuk. Valahogy megtalálom magam a könyveiben.

5. Philip K. Dick: Az ember a fellegvárban
Hááát, ha minden Dick írás ilyen, akkor nem leszek nagy rajongója. Nekem egy kissé nehézkes volt ez a történet. Nem tudott igazán megmozgatni. Pedig akadtak benne érdekes szálak, de mégse sodort el. Vagy csak a vele kapcsolatos várakozásaim voltak túl nagyok.

6. Fehér Krisztina: Babák a hangok világában
Krisztike könyvét már nagyon vártam. Előre elmondta, hogy a stílus nem lett egyenletes, ami igaz is. Néhol nagyon ismeretterjesztős, máshol meg tudományos. Mivel én otthonosan mozgok ebben a témában, és a leírtak jórészét olvastam már, vagy meghallgathattam Krisztikétől előadáson vagy baráti beszélgetés során, ezért nekem könnyen emészthető, érdekes olvasmány volt. Megvettem pár kismama ismerősömnek is, és mindannyian nagyon pozitívan nyilatkoztak róla, amit továbbítottam is a szerzőnek. :)

7. Nick Cutter: A falka
A Mélység után ez egy eléggé másfajta horror. A legtöbb kritika éretlenebbnek, kevésbé kiforrottnak, nem annyira borzongatónak írta le. Én nem tudok beállni ebbe a sorba. Bennem olyan elemi undort és félelmet sikerült megpendítenie, hogy ha csak végiggondolom a könyvet, máris összeszorul a gyomrom. Bennem egész biztosan megtalálta a tökéletes olvasót.

8. Le Renard: Eleven Ctulhu
Ennek a könyvnek a legnagyobb értéke a mesélő fantáziája. Egyébként egy nagyon közepes ponyva, de mégis olvasmányos. A saját gyerekkori kimeríthetetlen mesélővágyamat láttam viszont benne.

9. Veres Attila: Odakint sötétebb
Mindenki ódákat zeng erről a regényről. És igazából egészen a legvégéig énis azt éreztem, hogy igen, ez az, végre egy hazai tájon játszódó történet, amit mégsem szippant be az a posványos massza, ami a legtöbb magyar regényben tönkretesz mindent. És végülis ezt a regényt sem a helyszín rontotta el, hanem a teljesen túlbonyolított befejezés. Kár érte. Olyan jó is lehetett volna.

10. Megan Miranda: Minden eltűnt lány
2017-ben sok horrort és egész sok krimit is olvastam. Például ezt, ami azért tetszett kimondottan, mert visszafelé mesélte el a történetet, és ennek ellenére folyamatosan fenn tudta tartani a feszültséget.

11. Megan Abbott: Majd megismersz
Ez is egy krimi, mégsem a haláleset kinyomozása az erős oldala. Sokkal inkább a szülő-gyerek, férj-feleség kapcsolatok ábrázolásában van az ereje, meg abban, hogy érzékenyen boncolgatja, mit jelent áldozatokat hozni a (nagyon bizonytalan) sikerért.

12. Julia Heaberlin: Véres margaréták
Újabb izgalmas krimi, egyszer olvasós, de annak tökéletes. Nagyon kellett már néhány olyan könyv, ami csak szépen átöblítette az agyam a hosszú villamosutakon.

13. Nick Cutter: A szekta
Ismerve Cutter két másik magyarul megjelent regényét, teljesen mást vártam ettől a könyvtől. Számomra ez nem úgy volt horror, mint az előző könyvek. Sokkal inkább izgatott a szereplők sorsa, az egymáshoz való viszonylataik, hogy tudnak-e valamit kezdeni a Gonosszal. A könyvben lévő képregényszerű illusztrációk pedig kiválóan megtámogatták azt a különleges hangulatot, ami azért engem is eléggé magával ragadott.

14. Erdős Virág: Négyeshatos
Ez az év sem telhetett el versek nélkül. A gyereknek vettük a könyvet, de nagyon hamar az egész család kedvencévé vált. Főleg a címadó vers. Már majdnem tudjuk kívülről. És még Virág is dedikálta.

15. L.K.Hamilton: Vérvörös végzet
Olyan jó volt ilyen sok Hamiltont olvasni. Viszont mostmár beértük az eredeti nyelvű kiadásokat, szóval nem lesz már évi két vámpírka. Egyik részem örül, a másik nagyon csalódott.

16. Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása
G. barátom mindig különleges könyvekkel lep meg. Rendszerint olyanokkal, amikről még sose hallottam, és amik mégis tökéletesen betalálnak. Ezt a regényt a nyaralás alatt olvastam, pedig nem egy ilyen nyaralós regény. És mégis van benne valami, ami teljesen beszippantja az embert. Hihetetlenül sodró lendülete van egészen a legutolsó mondatig. Megkockáztatom, hogy egy újraolvasást is simán megérne, mert biztos vagyok benne, hogy nem sikerült minden rétegét elsőre felfejteni.

17. J.K.Rowling: Átmeneti üresedés
Azóta is azt kérdezgetem magamtól, hogy hogy történhetett, hogy én ezt csak most olvastam?! Hiszen a HP óta tudjuk, hogy Rowling zseniális. Hát hogy a fenébe hihettem el, hogy ez a könyv nem lesz az?! Ez volt 2017 abszolút top könyve. Egyszerűen tökéletes.

18. Helen Macdonald: H mint héja
Még anno Ágika ajánlotta, hogy olvassuk el, aztán mikor megláttam a könyvesboltban, hogy le van árazva, akkor lecsaptam rá. A fülszöveg alapján valami teljesen másra számítottam. Ez a várakozás egy darabig negatívan befolyásolta az élményemet, aztán mikor el tudtam engedni, akkor elkezdtem élvezni a könyv lassú, aprólékos, megnyugtatóan tárgyilagos sorait.

19. Cecilie Engert: Anyám ajándékai
FK-től kaptam ajándékba a könyvet, bár én választhattam ki. Itt is másra számítottam, de itt sokkal pozitívabb volt a csalódás. Régen olvastam már északi szerzőtől, elszoktam tőlük, pedig szeretem. És ez a regény is nagyon jó élmény lett.

20. Munk Veronika: Kéjutca
Raven megvette nekem szülinapomra, és igazán sokat tanultam belőle. Olvasmányos tényfeltáró riportkönyv. Tényleg nagyon érzékletesen írja le, hogy milyen lehet Bremerhavenben állni a kabinban. Én elhittem minden sorát. Sokat árnyalt a már eddig sem egysíkú elképzelésemen.

21. Stephen King: Az
Előbb a mozifilmet sikerült megnézni. Egyszerűen nem lehetett már beszerezni a könyvet, mert az Európa a mozipremierrel lőtte össze az újrakiadást. A film, talán éppen azért, mert nem olvastam még akkor a regényt, nagyon-nagyon tetszett. És mégsem vont le semmit a könyvvel kapcsolatos élményemből. Atyaég, milyen jó könyv volt! Nem olvastam még túl sok Kinget, de eddig ez az abszolút legeslegjobb! 1200 oldal, de azt kívántam, bárcsak tartana még. Két albumot is hallgattam vele (Sia: 1000 forms of fear, Glass Animals: How to be a human being). Újraolvasós.

22. Megan Miranda: Tökéletes idegen
Eléggé megtetszett Miranda előző regénye, és végülis ez is hozta a korrekt, izgalmas krimit. Bár itt korántsem volt rendhagyó elbeszéléstechnika, de teljesen oké volt.

23. Ernest Cline: Ready Player One
Nem teljesen erre számítottam, de kegyetlenül beszippantott. Pedig nekem aztán nagyrészt semmit nem mondanak a nyolcvanas évek geek és popkulturális utalásai. Ennek ellenére éltem minden sorát. A tökéletes zenével párosítva (The Correspondents: Foolishman).

24. Erika Johansen: Tear ostroma
Emékszem, amikor a Tear királynőjét olvastam, akkor a végén úgy voltam vele, hogy ez egy semmi kiemelkedően újat nem hozó korrekt kis fantasy regény, érdekes karakterekkel, kellemes hangulattal, megnyugtató befejezéssel. Nem voltam biztos abban sem, hogy érdekel-e annyira, hogy megvegyem a folytatást. Még jó, hogy megvettem! Ez baromi jól sikerült! Nem gondoltam volna, hogy azt a közepesen induló történetet ide tudja fokozni a szerző. Eszméletlen jó könyv volt. Rá is cuppantam, hogy én nem bírom ki a magyar kiadásig, elolvasom angolul a végét, de aztán nem találtam meg könnyen, és közben elolvastam pár kritikát a befejezésről, ami teljesen elvette a kedvem tőle. Még pislákol bennem némi remény, hátha...

------------------------------

Szóval ezt a 24 könyvet sikerült befejezni 2017-ben. A legkiemelkedőbb közülük az Átmeneti üresedés volt. Vérzik a szívem, hogy csak kölcsön kaptam és nem emelhetem le bármikor a polcról. Természetesen teljesen más műfaj, de Az is ott van a legkedvesebb olvasmányok között. Habozás nélkül újrakezdeném (és majd fogom is). A falka, a Ready Player One és a Tear ostroma is kiemelést érdemel azért. Ezekre a könyvekre emlékszem a legszívesebben az elmúlt évből. 2018-ban próbálok egy kicsit többet olvasni. Be van már tárazva pár izgalmasnak ígérkező kötet. :)

Az idén is csináltam egy kis listát az általam elolvasott könyvekből. Sajnos a tavalyi terméshez képest 2016-ban jóval kevesebbet sikerült abszolválnom, bár nem panaszkodok azért, mert nagyrészt olyan könyveket, amiket alkalom adtán akár szívesen újra is elolvasnék (mondjuk nem is egy van, ami már az idén is újraolvasottként szerepel a listán). Megpróbálok mindegyikről írni is most pár szót, benyomást.

1. Sarah Lotz: Hármak
    Egészen nyomasztó horror, ami azon túl, hogy a végéig tartja a feszültséget, tökéletesen leképezi, hogy a média milyen manipulációkra képes.

2. Lev Grossman: A varázslókirály
    Valahogy nagyon tudom szeretni ezt a cseppet sem optimista történetet.

3. Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
    Tökéletes hangulatteremtés, minden ízében India, gyönyörű képek, lassan hömpölygő mondatok. Annyira magával ragadó, hogy annak ellenére is imádtam, hogy sokszáz oldalas és cseppet sem könnyű olvasni.

4. Nick Cutter: Mélység
    A legjobb horror, amit eddig olvastam.

5. Erika Johansen: Tear királynője
    Gondosan felépített fantasy világ, ami a regény végére pont beszippant annyira, hogy érdekeljen és várd a folytatást. Korrekt iparos munka.

6. Catherynne M. Valente: Marija Morevna és a Halhatatlan
    Orosz életérzés, mesevilág. Külön nekem a nőről, aki két férfit szeret egyszerre.

7. Daniel Keyes: Virágot Algernonnak (ápr.15.)
    Régi hiányosságomat pótoltam végre. Szomorú történet ez, de teljesen átérzem, hogy miért szeretik annyian.

8-15. Lucy M. Montgomery: Anne sorozat (jún. 26.)
    Jó, hát időnként újraolvasom, hogy tágabb tere legyen a képzeletemnek.

16. Lev Grossman: A varázsló birodalma (júl.2.)
    A varázslók trilógia lezárása, ami végsősoron egész megnyugtatóra sikeredett.

17. Modern php (júl.7.)
    Hogy elhitessem magammal, hogy tényleg megteszek mindent a tanulásért is.

18. Paul Tremblay: Szellemek a fejben (júl.16.)
    Én csalódtam ebben a könyvben, de ahogy távolodok tőle, úgy jut eszembe egy-egy részlete újra meg újra. Lehet, hogy mégis csak tud valamit, hogy ennyire nem ereszt?

19. N. K. Jemisin: Az ötödik évszak
    Iszonyú lelkes voltam tőle az első oldaltól az utolsóig, bár azt hiszem, a csattanók egy részére egészen hamar ráéreztem. De ez nem vont le semmit a történet értékéből. Nagyon várom a folytatást.

20. Emily St. John Mandel: Tizenegyes állomás
    Azt hiszem, nekem ez az év könyve. Még akkor is, ha nagyon szoros a verseny, de erről még majd lentebb írok. Ez a regény azóta kísér, hogy felütöttem az első oldalon. Tökéletes ajándék volt, köszönöm!

21. Paula Hawkins: A lány a vonaton (okt.14.)
   Csak egy szokásosan izgis, egyszer olvasható kriminek ígérkezett, de azért egy csalódott alkoholista nő szemszöge egészen rendhagyó olvasmányélményt teremtett.

22. J. K. Rowling: Harry Potter és az elátkozott gyermek
    Jó, hát nekem ez volt az év csalódása.

23. Tatjana Tolsztaja: A macskány
    Ez egy elég nehezen olvasható könyv, ami sok jó részlettel rendelkezik, de valahogy az összkép mégis töredezett és nehézkes marad.

24. Wéber Anikó: Az osztály vesztese
   A fb-on akadtam bele egy ajánlóba erről az ifjúsági regényről, és egészen tanulságosnak látom. Majd kölcsönadom anyámnak is.

25. Sofi Oksanen: Norma
    Oksanen még mindig zseniális. Pláne, hogy végre élőben is találkozhattam vele és dedikálhatta nekem a Baby Jane-t (azért azt, mert az elcseszett szerelemről az szól). Amúgy a Norma eléggé eltér Oksanen eddigi regényeitől, de ettől függetlenül totál izgalmas és zseniális ez is.

26. Neil Gaiman: Óceán az út végén
    Na igen, ez így évvégére eléggé beütött. Nem hiába szemezek már ezzel a könyvvel régóta. Éreztem, hogy hív, és tökéletesen meg is talált. Talán még a Coraline-nál is jobb.

27. Susan Sebold: Komfortos mennyország
    Ezt biztosan nem kell ragoznom. Ez a könyv nekem kapaszkodó, segítség és menedék egyszerre. Már több mint tíz éve.

28. Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi!
    Kár ezért a könyvért, mert az ötlet alapvetően jó, és bizonyos részei tényleg kiválóan meg is valósulnak. De kivonva a politikát és a káromkodást meg a radikalizmust csak fájóan PC epizódokká esik szét a kép, és a kilúgozott Erzsinél sokkal jobban csípem a fb-on megnyilvánulót.

Az idén megrágott 28 könyvből ha most böknem kéne egy legjobbat, akkor nagyon nehezen menne, de ha kivesszük az újraolvasottakat, akkor talán tényleg a Tizenegyes állomás lenne a befutó, szorosan együtt említve Az éjfél gyermekeivel, Marija Morevnával és az Óceán az út végénnel.

Ezt az évet egyébként Sarah Lotz zárja, hogy 2017-et úgyanúgy kezdhesse. :)

B.Ú.É.K.

Már elég régen írtam olvasmányélményről, de most van mondanivalóm.

Előszöris a fülszöveg. Én az életben többet el nem olvasom a fülszöveget, mert vagy elspoilereznek valamit, vagy teljesen feleslegesen és zavaróan idéznek a könyvből, vagy totális baromságot írnak. Jelen esetben ez utóbbi történt.

A borító szövege alapján a regény egy szerelmi háromszögről szól. A regény nem szól semmilyen szerelmi háromszögről. A regény ennél sokkal fajsúlyosabb dologról szól. Egyrészt szól egy pánikzavaros és egy depressziós lány szerelméről. Arról, hogy milyen életet próbálnak élni meleg párként és mentális betegségekkel küzdő emberekként egy heteronormatív, a másmilyenség előtt bármilyen formában értetlenül álló világban.

De ami engem ennél is jobban megütött, hogy a regény tökéletesen szól arról, hogy hogyan ássa alá a párkapcsolatot az, ha bármelyik fél nem szereti önmagát és nem hiszi el, hogy a másik értékesnek és szerethetőnek tartja. Jó annak, aki ezekben a sorokban kicsit sem ismer magára.

A Baby Jane talán nem Oksanen legjobban kimunkált regénye, de a gondolkodnivaló pakkot itt is megkapjuk bőségesen az olvasás utánra is.