Hát nem szánalmas, hogy már megint az a bajom, hogy nem ihatok alkoholt? Soha többé.
Pedig már majdnem volt egy teljes jó évem.
Amikor iszok, akkor olyan kedvesen bolond vagyok. Mostmár nem leszek. Nem lesz többé meghitt borozás kettesben, vidám pálinkázás, baráti sörözés.
Nekem senki ne mondja, hogy ez csak rinya. Egyrészt persze valóban az, ha onnan nézzük, hogy ez a viszonylagos egészségesség felé vezető út. Másrészt nagyon szar érzés. Kiábrándító és elkeserítő. Ez az én kis személyes tragédiám.
Amúgy meg egyre több emberről tudom, hogy milyen keresztet visz a hátán. Így az én problémám csak egy kis színes a sokból. Lehetek miatta szomorú, de most nem nagyon tudok tenni semmit.
Holnapra kialhatom.